Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2
1929-10-29 [024]
ZU OSWALD ISTVÁN KÚRIAI MÁSODELNÖK ÉLETRAJZA /Foly.5.kiadáshoz ./ Oswald István dr = 1867-ben született, jeles eredménnyel végezte el középiskolai tanulmányait a piaristák budapesti főgimnáziumában, érettségi után a bucapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karának hallgatója lett és 189o. május lo-én a jogtudományok doktorává avatták. Állami szolgálatban a mai napig negyven esztendőt töltött egyhuzamban, amelyből harminchat éve a biról pályán működik, 1894-ben a nógrádmegyei fülek! járass bíróság albirájává nevezték ki, majd 19ol-ben a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék birájaként a fővárosba került és még ugyanabban'az esztendőben az igazságügyminiszteriumhoz osztották be szolgálattételre. 19o3-ban táblai elnöki titkár Budapesten, majd három év múlva a budapesti Ítélőtábla birája. 1916-ban kúriai bir°i ranggal a pozsonyi királyi törvényszék elnökévé nevezte ki I. Ferenc József ós egy év múlva a kitűnő biró újra Budapestre került táblai tanácselnöki minőségben, A legnehezebb időkben, 1918 októberében Vázsonyl ^ilmos megbízása folytán átvette a budapesti királyi térvényszék vezetését, mint a törvényszék elnöke. 1921-kKx október 24-én kúriai tanácselnöki cimet ós jelleget nyert, majd 1927. január elsejével tanácselnöki rangban a királyi kúriához került, ahol az V. számú polgári tanács vezetését vette át. Ebben a minőségében érte a mai napon a legfelsőik kinevezés, amely a királyi kúria másodelnöki székébe emelte, A Magyar Országos T U( j5 S itó munkatársa felkereste hivataLában az uj kúriai'másodelnöke^ aki rendes elnöki működését éppen ugy folytat ja,mint egyébként. Az uj másodelnb'k a MOT munkatársa előtt ki jelentei te, hogy az I, számú büntetőtanács vezetését, amely Ráth Zsigmond másodelnök nyugalomba vonulása óta betöltetlen, csak későbbi időpontban fogja átvenni és egyelőre továbbra is az V. számú polgári tanács elnöki székéten folytatja tiról mun*káját. /MOT/ Ky. — - BETHLEN ANDRÁS GRÓFOT PÁRVIADAL VÉTSÉGÉÉRT HÁROMNAPI ÁLLAMFOGHAZRA ÍTÉLTE A TÖRVÉNYSZÉK. Évekkel ezelőtt történt, hogy üethlen András gróf összeszólalkozott >-lmássy Pál gróffal és az ügy következménye az lett,hegy -párviadalra állottak ki a Rákosi vívóteremben. A párbaj vége az volt,hegy Almassy Pál gróf csuklóján megsérült. A királyi ügyészség mindkettőjük ellen párviadal vétsége cimén emelt vádat és a büntető járásbíróság ifimás sy Pál grófot már régebben kétnapi államfogházra itélte el. Bethlen i.ndrás gróf ügyével ma foglalkozott a büntetőtörvényszék Kéry-tanácsa. Bethlen András beismerte bünösségét,de ki jelentette,hogy legjobb tudomása szerint nem történt sebesülés a párbaj alkalmával. Az élnek ismertette a tárgyaláson meg nem jelont orvosok vallomását ez ügyben, hLmássy gróf orvosa szerint Alm&sy csuklóján egy duzzanatot okozott az egyik ütés, ez azonban különösebb orvosi kezelést nem igényelt és két nap alatt meggyógyult. Bethlen orvosa ugy nyilatkozott,hogy Almássy ey tompa ütést kapott csuklóján. Mankcvics Antal dr. királyi ügyész állott fel ezután és a vádlott megbüntetését kérte,Kelemen Kornél, Bethlen András gróf védője arra mutatott rá, hogy Bethlen András gróf beismerésben van ugyan,de a véd és a védelem kőzett bizonyos felfogásbeli különbség mutatkozik. A védelem szerint ugyanis sebesülésről nem lehet szó, - Jól tudjuk -mondotta avédő többek között, - hogy a párbajnál funkcionáló orvosok mindig jóindulatúan kezelik az ilyen ügyet és rendesen ürügyet keresnek arra,hogy a párbajt mielőbb beszüntessék. Kérte a védő végül,hogy sebesülés nélkül végződött párviadal vétségében mondja ki a törvényszék védencét bűnösnek,aki a mai társadalmi felfogások szerint kénytelen volt párbajra kiállni. A törvényszék rövid tanácskozás után bűnösnek mondotta ki Bethlen ^ndrás grófot párviadal vétségében és égért háromnapi államfogházra itélte el. i-z itélet jogerős. /hOT/Ma,
