Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2
1929-10-28 [024]
ttH ÍREK /A 4A—BAJ KIVÉGZETT MAGYAR VÉRTANUK EMLÉKEZETE A KEREPÉSI-TEMETCEEN. Folyt , X -/ A tárcgatóöok előadása után az énekkarral együtt a közönség elénekelte a Himnuszt. Még akkor is erősen zuhogott az esc, de az előkelő közönség mindvégig ott maradt a kegyeletes ünnepségen. /MOT/B. •%—MEGALAKULT A MAGYAR RÁDIC EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE - ELNÖK KARAFIÁTH JENM. Vasárnap délben tartotta a Magyar Rádió Egyé'sületek Országos Szövetsége alakuló közgyülésétx Az Elektrrtee.hnikusrk Egyesületében. A vidék is szép számmal"képviseltétte' magát'"és az alapszabályok elfogadása után megválasztották a tisztikart. Elnök: K a r a f I á t h Jenő, az ^.T.T. elnöke, ügyvezető elnök M i k e Laj03 dr.jsztergrml közjegyző, a mozgalom megindítója, <£zenkivül három társelnököt, négy alelnököt választottak, háznagy B i b ó Dénes. A szövetség célja, hogy a rádióegyesületeket összetömöritse 6 hogy ezzel a rádió iránti érdeklődést,a rádió-sport' fejlesztését előmozdítsa, /MCT/3y. ZEMPLÉNI ÁRPÁD-EMLÉKÜNNEPET TARTOTT A LA FONTAINE TÁRSASÁG. Zempléni Árpád müvei elfogytak; az irodalmi társaságoknak kötelességük uj kiadásokról gondoskodni, Zempléni'áÁrpád halálának tiz éves évforduló jár. a La. Fontaine Társaság ünnepi emlékülést tartott," hogy kifejezést adjon a nagy magyarköltő iránti kegyeletének. Az emlékülésen megjelent S et a 1 K Emil meghatalmazott miniszter, Finnország követe ls, aki mindig nagy tiszteltje volt Zempléninek. Az ülést V i k á r Béla nyitottá meg, aki kifejtette, hogy a La Fontaine Társasáp; a műfordítók társasága, g Zempléni emlékét mint műfordítóét, s mint a társaság úttörő alapítójáét ápolja elsősorban .Ugyanakkor kegyelettel emlékezik meg Zempléni költői tevékenysége mellett az ő turáni kutatásairól, melyekkel a magyarság turáni kapcsolatait kutatta fel, amit a külföld Zempléni verseiből, verseinek szelleméből német és angol forditásck utján ismert meg. Az ülés folyamán S ch'öpflin Aladár nagyon érdekes és szép előadást tartott Zempléniről, Hűséges jellemzést adott Zempléni egyéniségéről és költészetének sajátosságairól. Zempléni Árpád az Arany Jánost követő korszak legeredetibb költője, Különböző volt ő minden más költőtői és minden'más embertől külső megjelenésében, életfelfogásában és idealizmusában.Költői egyéniségét az ezer éves magyarságnak abból a jellemző vonásából magyarázta meg, mely a magyarsági . ezer éves nosztalgiája az elhagyott haza:Ázsia és a Kelet után. Ez a sajátos vonás nyilvánult meg Julián baráttal kezdve Sajncvicson át Körösi Csornáig, Elmenni Ázsiába és keresni az ősrokoneágrt. Ezzel a vággyal'hezta Zempléni érvényre költészetében a magyarság érzéseinek ősi elemeit. Ez fűtötte Zemplénit arra a hőfokra, amellyel az ő költészete az ősmagyar szellemet a mai költészetben érvényre hozta és konzerválj a.Schöpflin külön kitért Zempléninek "Turáni dalok" cimü kötetében levő 1 " Örök magyar" cimü költ emé ny ér e, melyben a. költő a magyar nemzet Örökkévalóságának fenséges ódáját irta meg,'s melyben a magyar nemzet örökkévaló fennmaradásának hitét fejezte ki>Amit a keltő a magyar nemzet ázsiai ősrokenságának nagyságára alapított, Sahöpflin Aladár nagyhatású előadása srrán még megemlítette ; hogy Zempléni könyvel, mar könyvárusi forgalomban nincsenek, 3 igy a költő heve bár fennmarad, könyvei nem kaphatók. Nem szabad hiányozni Zempléni költészetének,különös és egyéni hangja nem hiányozhatik a könyvpiacról s költészetének olyan jelentős súlya van, hegy az irodalmi társaságoknak, tehát a Tetcfi Társaságnak és a Kisfaludy Társaságnak vclna feladata elsősorban az, hogy Zempléni könyveit újra kiadja, s a költet megmentse az Időelőtti feledéstől. A nagyhatású előadás után G e 1 e j Iné Jaulusz Iima dr. olvasta fel értekezését Zempléniről, a műfordítóról. Megállapította, hogy Zempléni mily bravurOsan adta vissza müferditásaiban az eredeti fíondolatot és az eredeti /folyt. köv./
