Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2
1929-10-26 [024]
k TÁBLA HÁROMRE NDB EL I HITELEZÉSI CSALÁS VÉTSÉGEÉRT HATHETI FOGHÁZ RA ÍTÉLTE HERSZOG DEZSŐ VOLT NAGYKERESKEDŐT. Herczog Dezső 1921-ben textiláruüzletet alapitett Budapesten. Az üzlet 1924ig zavartalanul reuzált, abban az időben azonban Herezugnak több adósa fizetésképtelen lett,egyesek megszöktek és igy a cégnek fizetési nehézségei támadtak. Budapesti hitelezői nem akartak Herzog Rezsővel ujabb hitelről táp gyalni és igy a textilárunagykereskedő Bécsbe utazott uj hitelezőket keresni. Bécsben több céggel lépett összeköttetésbe Herczog, amelyek előtt azt állitotta,hogy a Brúder Tímár, XÉ&± bécsi banknál többszázmillió osztrák k korona értékű letétje, Illetve követelése van, igy a bécsi cégektől az álta la vásárolt áruk ellenértékeképpen a Brúder Tímár bank nevére 79 millió osztrák koronáról bont állított ki. Egyidejűleg Perl Rudolf bécsi kereskedő cégtől 14.4or pengő/ erejéig, Prllák ós Schwartz bécsi bégtől 55oo pengő erejéig és Ernst Bellák bécsi cégtől 5333 pengő erejéig árut vásárolt, illetve hitelt és hitelmeghosszabbitást vett igénybe. A kereskedők feljelentésére háromrendbell hitelezési csalás miatt eljárás indult Herczog Dezső ellen,aki a budapesti büntetőtörvényszék előtt azzal védekezett, hogy vagyo ni romlását az okozta, hogy 1924-ben budapesti hitelezői feljelentették, ugyanannak az évnek karácsonyi ünnepén letartóztatták és mire kiszabadult, a hitelezői üzletének minden értékét elkótyavetyélni é ÍJ ujabb hitelt adni nem akartak, mire kénytelen volt bécsi cégek hitelét igénybe venni. A törvényszék megállapította,hogy Herczog Dezső tévedésbe ejtette bécsi hitelezőit azzal,hogy a bécsi cégek előtt mag át vagyonos és pontosan fizető kereskedőnek mondotta, trvébbá a Brúder Timár bankxxixJscxx nevére bont állított ki, jóllehet, az intézetnél semmiféle követelése nem volt. A budapesti büntetőtörvényszék ezért Heriszog Dezsőt háromrendbeli hitelezési csalás vétsége miatt hatheti fogházbüntetésre és egyévi hivatalvesztésre itélte. A budapesti cégek által ugyanabban az Időben Herczog ellen hétrendbeli csalás büntette miatt emelt vád alól a törvényszék Herczog nagykereskedőt felmentette, ugyancsak felmentette Herczogot és Herczog Mór kereskedelmi ügynököt az Illés és Hermanr. cég kárára elkövetett eselás, valamint a Bibó Kál mán gabonakereskedelml r.t. kárára elkövetett sikkasztás vádja alól. A szabadságvesztésbüntetést a törvényszék az elszenvedett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. Most került az érdekes bűnügy másodfokú elbírálásra a budapesti királyi ítélőtábla elé. A tábla Zachár-tanácsa Tarján Mihály dr. védő védőbeszédének meghallgatása után a törvényszék ítéletét egész terjedelmében helybenhagyta. A táblai itélet ellen Fischer ^de főügyész semmiségi panaszt jelentett be. /MOT/ Ky. SOLTÉSZ IMRE MISKOLCI HÍRLAPÍRÓT NÉHAI TARNAI GYULA VOLT FŐISPÁN MEGRÁGALMAZ,. SA MIATT PÉNZBÜNTETÉSRE^ ITÉLTE A TÁBLA. Soltész Imre miskolci hirlapiró és ügy/éd 1927 október 2o-án a Budapesten megjelenő Újság cimü lapban alkket kezelt, hmelyben többek között ezeket irta: "Tarnál Gyula dr., amikor értesült, hrgy fiának hivat- Iában pénzhiány* kat fedeztek fel, kijelentette,hogy hajlandó a hiányzó összegek megtérítésé re. Ennek ellenében aláíratott fiával, Tarnál_Miklós, miskolci főszolgabíróval egy nyilatkozatot, amelyben s főszolgabíró kijelenti,hegy anyai öröksége ügyében az apja ellen indított pert megszünteti, örökségi igényét a köteles részre korlátozza és a hivatali hiányok fedezésére az apja által kifize tett ötvenmillió koronát az örökség bői levontnak tekinti." - S>ajtó utjai elkövetett rágalmazás miatt indult meg az eljárás a hirlapiró ellen,akitx a budapesti büntetőtörvényszék tizennégynapi fogházbüntetésre, száz pengő pénzbüntetésre és a jogerős Ítéletnek az u j s ág cimü lapban történő közzétételére itélte. Ma tartotta ebben az ügyben a másodfokú főtárgyalást a budaoestl ítélőtábla Gadó-tanácsa, amely előtt a vádlott azzal védekezett, hogy a tudósítást annakidején telefonon adta le Miskolcról az Újságnak és még azon az éjjelen a cikk revokálása iránt intézkcdett,de ezzel már elkésett. Tarnai Gyulának egyébként még annakidején bocsánatkérést ajánlott fel, amelyet a . veit főispán nem fogadott el. A tábla a vádlottnak ezt az ujabb védekezését nem fogadta el és az említett cselekmény miatt 3oc pengő pénzbüntetésre itélte azzal a megokclással,hogy a szerző a cikket ugy állította be, mintha Tar nai csak azért segített volna a fián,mert az az örökségi pert atyja ellen visszavonta. Ez a beállítás sértő. A táblai itélet ellen a fomagánvádló kép viselője és a védő, valamint a vádlott semmiségi panaszt jelentettek be. /MOT/Ky.
