Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-23 [024]

B r ó d y Ernő szólalt fel a demokrata párt részéről, „zzal kezdte, hogy Budapest törvényhatósága a mai határozattal történelmet csinált és örökösévé válik a negyvenes évek municipiális testületei neki amelyeknek .« Magyarország létezését köszönheti. Magyarország suhasem volt az ahszulutizmus, hanem az önkormányzat hazába. Az önkormányzatok harcoltak a szabadságért a Habsburgok ellen és mivel sérelmek voltak évszáza* ciokon át folytattak önvédelmi harcot, sérelmi politikát. Majd azzal folytatta, hogy az önkormányzati testületek, az autonómiák voltak a magyar hazafiság fellegvárai, a nemzet legnagyobb fialnak, Kossuthnak, Deáknak nevelőiskolája. Ezután magával a törvénytervezettel foglalkozott és hangoztatta, hogy a választójog kérdésében csak egyetlen kerrektivum lehet: a köztisztesség, a közérdek. Csinálják meg az uj összeférhtetlenségl rendelkezéseket, hogy ebben a teremben csak az fcglalhaescn helyet, akit egyedül a közérdek vezet és nem szennyes mag^ánérdek és csak tisztakezü emberek lehessenek tagjai a törvényhatóságnak. A közéletié. működés senkire sem kötelező, de aki vállalkozik rá, annak intaktnak kell lenni. Ezután azt fejtegette , hegy őstagokra, törzstagokra semmilyen szükség nincs, egyedül^ csak a nép kebeléből választott egyenlő jegu tagok lehetnek a - közgyűlésben. Teljesen hibásnak és el^utasitandónak tartja a kerületi beosztásra vonatkozó részét a tervezetnek, mert eszerint a oO.OOO lakóju Erzsébetváros és a 14,000 lakosú második kerületnek egyforma számú képviselőt lehetne válaszban!» Aránylagos és igazságos kerületi beosztást követel. Foglalkozik a törvénytervezetnek az üzemekre vonatkozó részével is és tiltakozik az ellen, hogy í*t is bármilyen kormány be folyás érvényesülhessen. Az üzemeknél feltétlenül 3zu*. e van a seprőre, de ezt a seprést majd elvégzi az autonómia maga. A közterhe*. ós jogok egyenlő eloszlása alapján töltheti be osak hivatását az önkormányzat a nép javára, Brótíy Ernő felszólalását ls tetszéssel fégadta a közgyűlés, majd Vámbéry Rusztem beszélt, aki azzal kezdte, hegy nem akarja az yhanguoágot megbontani és előre kijelenti, hogy a Wolff féle határozati javaslatot elfogadja. Az önkormányzat és az autonómia szempontjából azonban egészen más felfogást képvisel, mint Kozma Jenő, Indítvány, terjeszt be, amely szerint a főváros intézzen feliratot a kormányhoz, hogy a szabadságjogokat legalább «ly mértékben állítsa helyre, amint azek az 1848.-I alkotmányban statuálva vannak. a

.

; Több felszólalás nem volt, az elnök a vitát bezárta és szavaás előtt a közgyűlést felfüggesztette. Szünet után következett a szavazás. Az elnöklő főpelgán* nóster még nem tette fel a kérdést, amikor Vámbéry Rusztem az ügyrendhez kert szót. Előadta, hogy ugy értesült, hogy indítványát szembe akarják állítani Wolff Károly indítványával. Ezzel szemben kijelenti, hogy az ő inditványa nem akart egyéb lenni, mint Wolff Károly határozati javaslatának kiegészítője, amint ő ezt élőszóval ki is jelentette., ^ Az elnök felolvassa Vámbérj^nditványát és megállapítja, hogy ez teljesen különálló indítvány. /Ellenmendásek./ Kéri az indítványtevőt, ne bontsa meg az egyhangúságot, módjában lesz ezt az indítványt más alkalommal előterjeszteni. Elrendeli ezután a szavazást, amelynek eredménye az, hogy Wolff Károlynak Kozma Jenőével kiegészített indítványát a közgyűlés el is fogadja, /Felkiáltások: Éljen Wolff Károly,/ Vámbéry indítványára az elnök kijelenti, hogy azt kiadják a tanácsnak, A közgyűlés ezzel véget ért. /iOT/fr-SZ. ~ I