Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-23 [024]

JEAN SAPENE ELOADíiST TARTOTT AZ EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOKRÓL, Szerdán, este a Royal - szálló fehértermében a Pán-Európa Unió magyárszági szervezete társasvacsorát rendezett Jean Sapene, a párisi Le Maiin igazgató-főszerkesztője, a francia "becsületrend kommandőrje tiszteletére, A báraasvacsóra keretében Jean Sapene " Európai Egyesült Államok " cimmel leadást tartott. A Vacsorán az előadón és feleségén kivül megjelentek : Chiappé párisi rendőrfőnök, Luk ács György v.b.t.t., Nagy Emil nyminiszter, Jalsoviczky Zoltán, Szándtner Ernő, Radlsics Elemér, : n . r» . Schützenberger André', Marczalli Henrik, Auer Pál, Fried Mihály, André Balbise és még sokan mások. Az előadót Lukács György üdvözölte. Az a szellem - mondotta miely a pán-európai mozgalmat áthatja, a kölcsönös megértés szelleme. Arra törekszik, hogy a h borús gyűlölködésből eredő konok elzárkozottságot ki " üszőbőlje. Mi magyarok a békét és a megértést keressük és lelkesedéssel karol juk fel az európai szolidaritásra irányuló törekvést s reméljük, hogy ez meg fogja hozni nékünk azt az elégtételt,mellyel a világ szerencsétlen hazánknak tartozik,Meggyőződéssel ápoljuk a francia-magyar megértés szellemét és komolyai! törekszünk arra, Hogy enne

1- a civillizáció élén haladó nemzetnek a rokonazenvét visszaszerezzük. Ezután Jean Sapene emelkedett szólásra. Nagyon boldog vagyok , • ondótta többek között, hogy Önökhöz szólhatok, A beszédre nem készültem, de szivem annyira tele van érzéssel, hogy nem is kell szava'-a': keresnem. PánEurópa csakis az igazságosság eszméjén alakulhat meg, mindennek le kell omla:ia, ami nem igazságos. A {lán-európaistáknak a pán-európai eszméket meg kell j'tetniök, mert azok már nem frázisok. A rettenetes háború lerombolta a nemetek közötti határokat s ma Európát a gazdasági kérdés érdekli. Több állam ••esztett a területéből és gyengébb lett, még a győztes államok is gyöngülte

1-. A nemzetiségi kérdések alapja is gazdasági kérdés* A legyengült államok nem tarthatják magulat, de megvanna

1- már a lehetőségek ahhoz, hogy a nagy eszmék megvalósuljanak, megvan a keret és megvanna

1-- az eszközök. En, - mondotta a mult alapján akarom a jövőt megkonstruálni, azt nézem például, hogy Németország különböző apró államokból jött létre, ezek közül kivált ős élre állott a legerősebb, és leghatalmasabb.. a;.-. _ - Nr

3in elégségeB az erőszakos elfoglalás, az okkupácio, tekintetbe jeli venni az egyes népek közötti differenciákat. i*i két vezérmotivum a nagy; fúziónál a nacionalizmus és a provincializmus. Ha sikerül az egyes európai nemzete

1

' között a különbségek szemelőtt tartaásával az együttérzést megteremteni, akkor sikerül Pán-Európát létrehozni. Már régen, - mondotta - nagy rokonszenvvel viseltettem Magyarország iránt, valamikor fiatal éveimben egy hétig tartózkodtam Magyarországon és Budapest nagyon teszik nekem. Tisztában v van azzal, hogy milyen helyzetben van Magyarország s reméli, hogy az idő orvosolj a a sebeket. Az nem kétséges, hogy Európában nincs minden rendben. Baj van minden országban, egyikben kisebb,másikban nagyobb s bizonyos, hogy r, dolgokon változtatni kell, mert loülönben elpusztulunk. Arra kell törekedni, hogy miként a "múltban a provinciális szellem megtisztult és nemzeti széllé .a egyesült, akként alakuljon át az egyes nemzetek nemzeti érzése európai érzésséVMinden nemzet tartsa meg nemzeti öntudatát, de emelkedjék fel az európai öntudatra is. Hisz a magyar nemzet erejében s kijelentette : nagy baj •olt, hogy Magyarországot nem isméitek, de ezt a magyarok hibájának tartja. Magyarország szuverén volt, de külföldön erről nem hallottak. A franciák és a magyarok temperamentuma hasonló, a francia

1-- is könnyen hevülök, ^egérti a szenvedéseinket s reméli hogy sok kérdés magától megoldódik, ha Pán-Európa kérdJSét rendezzük. Franciaország pacifista, mert népe is az, pacifista a munkás, a paraszt. Azt vallja, hogy nem lehet valaki boldog, ha látja, hogy más boldogtalan és egy nép sem lehet elégedett, ha egy másik nép boldogte.la:a/ Folytatása következik. / ff

;