Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2
1929-10-23 [024]
/AZ ÁLLAMI TANÍTOK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZGYŰLÉSE. Eolytatá 8*1./ tes tanitók helyzetét, nem megfelelő az igazgatói pótlói: ügye sem 5 a a lakbér kérdést, valamint a csalai pótlék kérdését is meg kell oldani© S tudj*k is a megoldás módját, s meg is oldjuk ezeket a kérdéseket, mihelyt az anyagi erő megengedi. De nem azért jöttem, hogy anyagi kérdésekről beszéljek,, hanem követni akarom a Ti nemes példátokatp amely ideális magaslatra emelkedve, bármilyen súlyos a jelenlegi he.ljz et., a magyar jövő fejlesztésére' koncentrálja : raK erőiteket. A tanítóság sorain fordul meg a magyar jövő 9 s a tanítóság vállaira nemcsak a népiskolai oktatás nehezedik, hanem az iskolánkáivüli népnevelés oroszlánrésze, valamint az ifjúság testi neveléso r a leventeoktatás is. Három ilyen nagy feladatnak mindegyike egy-egy egész embert kivánna meg és a tanitóság mégis lelkesen végzi apostoli feladatain Nemcsak oktat és nevel, hanem szeretet hatja át ezeké 1 ", a feladatckatoTudjuk milyen nehézségek tornyosulnak a népmüvelés eléo Nincsenek előadótermek, vetítőkészülékek, könyvek, ugyancsak akadályokkal találkozik a leventék sportoktatása is, de mind ezen igyekszünk javitanio A tanítóképzés mcghoszszabbittatott ós ennek az'átalakításnak a céljait szolgálja az is,hogy uj tantervvel léptünk elő^ amelynek lényege, hogy nemcsupán a tanítást,' hanem a nevelést is felölelio És e körül csoportosul egységbe a tanterv, Tudjuk, hogy milyen fontos a felügyelőség kérdése is és inté zked.es eket tettünk, hogy az újonnan belépő tanfelügyelők elsősorban pedagógiai végzettségűek legyenek és az uj tanfelügyelők kilenctized része ilyen müveitségim, - De mindez nem elég a népművelésben: ezek csak segédezsközok 0 A népmüvelés súlya a tanitó egyéniségén nyugszi'ia, A tani tó egyénisége és személye az a gránit szikla, amellyel áll, vagy bukik a magyar népmüvelés ügye. Ha nincs apostoli lelkület, hiábavaló minden szabályzaté De járva az országot azt látcm, hogy szent érzés, ideális lelkület fűti tanítóinkat ós éj^pen ezért biz cm a magyar jövőben, amelynek első letéteményesei, apostolai, a magyar tanítói kar tagjai. Bizalommal tölt el bennünket ez a lelkület és reméljük, hogy az uj generációt a régi szellemben sikerül felrnvelnl hazaszeretetben, emberszetetbenj sikerül gazdasági érzéküket ós testi ügyességüket egyaránt kifejleszteni, ami okvetlenül szükséges 9 hogy a jövő 1: uzdelmeiben megállják a helyüket. Ezek a gondolatok vezetik az én miniszteremet, akinek könnybe lohadnak a szemel, amikor ujabb és ujabb szellemi munkával kénytelen terhelni a magyar tanítóságot'^ Remélem, hogy a mai közgyűlésnek nemcsak a tanitóság helyzetére, hanem a nevelés ügyére Is döntő hatása lesz. .tmea^. a*-:. *r: r-:;~" A nagy tapssal fogadott beszéd után Rákos István, a Magyarországi Tanitók Országos Egyesületének elnöke köszöntötte a közgyűlést, s mutatott rá arra, hogy a tanitói rend jólététől'függ a nemzet jóléte, a tanitóság Önérzete ad a nemzet önérzetének tápot c Meravik Lajos, a Eatholikus Tanitók Egyesületének üdvözletét tolmácsolta és a katholikus -canitók támogatását ajánlotta fel az egyesületnek, mert mint mondta, csak kölcsönös támogatással és egyetértéssel lehet a tanitóság problémáit megoldani'© E k a m p Nándor a fővárosi tanitók nevében szólalt fel és kérte, hogy sürgősen javítsanak a tanítóság helyzetén., s juttassanak a nemzet nagy kincsivei dolgozó szegény aranyásóknak, a tanítóknak néhány areny morzsát. A napirend következő pontját a nyolcosztályu népiskola nemzetes gyermekvédelmi fontosságát B e r'k é n y I Károly pesterzsébeti állami elemi iskolai igazgató ismertette* A nyolc osztályos elemi iskola behozatalában - mondotta - a tanitóság hosszú szívós küzdelmének a sikerét lát-' ja. Elkészült a javaslat, de ugy hallik, hogy nincs pénz a megvalósításra* Pedig csillag ez a javaslat, amelynek hivatása fényt szórni a sötét magyar égre. Felügyelet nélkül szaladgálnak a városok utcáin a 10-12 éves gyermekek, pedig ebben a korban, a fogékonyság korában vol^a a legnagyobb szükségük az iskola testi és lelki melegére. Az ország falvaiban ezer számra maradnak tanulatlanok természetes eszű gyermekek, akiktől elveszik a továbbtanulás lehetőségét, '. r> ' ' ' """ •-' . 'i, /folyt, köv./ •r _ . w r _ -
