Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-16 [024]

J VITÉZ BAJCSY ZSILINSZKY ENDRE ÖT NEGYEDÓRÁS ELŐADÁST TARTOTT A' DOLGOZÓ MAGYARUAG LE3 SZERVEZÉSIRŐL A B ART HA MIKLÓS - TÁRSASÁGBAN. A Bartha Miklós-Társaság szerdán este tartotta szezonnyitó vitaüléset a JLiákok Hazának földszinti nagytermében. Az előadóülés szónoka vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre v. nemzetgyűlési képviselő volt, akinek meghallgatására a Társaság tagjai ós általában az egyetemi ifjus% képviselői olyan nagyszámmal gyűltek egybe, hogy a szomszédos helyisegeket, sót az épület udvarát is színültig megtöltötték. Az ülést dr. Fábián Dániel alelnök nyitotta n.eg, majd vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre tartotta meg szabadelőadását a dolgozó magyarság megszer vezeseröl. A tartalmas és zugo tapssal es éljenzésekkel meg-megszakitott előadás gondolatmenete nagyjában a következő volt : Zsilinszky Endre mindenekelőtt megköszönte a meghivást, hogy ezzel a Bartha Miklós-Tár sas ág alkalmat adott neki arra, hogy az uj Magyarország ról a magyar ifjúság előtt gondolatait kifejthesse. Minden elmélet csak eszköz lehat valamely cél elérésére és ezért az elméletalkotások ideje lejárt, mert a mostani történelmi időkben szervezkedésre , alkotásokra ép cselekvésre van szükség. A francia forradalomból indult ki,amellyel a nemzetek öntudatra ébredése, demokratizál°dása voltaképpen megkezdődött* A francia forradalom széttört egy szerves társadalmi koncepciót, felszabadította az agyént és megvetette alapját a kapitalisztikus társadalmi formának. Szé.. ito gazdasági fejlődés indult meg a forradalom nyomán, ennek a fejlődésnek azonban' meg voltak a maga hátrányai is, amennyiben szárnyára bocsátotta a kapitalizmust, amely hova-tovább a jogilag felszabadult munkásságot gazdasági rabszolgaságba taszította. A Marxizmus lényegéről beszélt ezután a szónok, amely mindenesetre állomást jelent a fejlődés történeteben. A marxizmus két alappillére : a történelmi materializmus ós az osztályszervezkedés. Marx azonban a maga idejének fejlődő kapitalizmusából vont következtetéseket és állapította meg tanait, nem számolva azzal, hogy ez a kapitalizmus tovább fejlődik és másképpen fejlődik majd, mint Marx - megjósolta . Nem úgynevezett tökehitbizományok alakultak, hanem termelő szervezetek, amelyek szemben állanak minden dolgozó réteggel, a parasztsággal, és a polgársággal éppen ugy, mint az ipari munkássággal. A tőke ma már nem a béren keresztül zsákmányolja ki a dolgozókat, hanem sokkal hatalmasabban és sokkal általánosabban szivja a vérét a társadalomnak, vámpolitikával ós egyéb eszközökkel. A szociáld mokrácia nem veszi észre, hogy ma már más szervezettségű tényezővel áll szemben, mint Marx idején, ^ellemzó, hogy ezt a helyzetet már a polgári front baloldalán is kezdik észrevenni és erre mutat, hogy Ignotus az egyik baloldali lap multvasárnapi vezércikkében azt sürgeti, hogy a munkásság szocializmusa mellett sürgősen meg kell csinálni a polgárság szocializmusát is, Zsilinszky Endre elgondolása szerint a külön-külön megszervezendő társadalmi oszt Alyokat végeredményben egy nagy egységes nemzeti táborban kell egyesíteni. Magyarországon nincs szerves kapcsolat a dolgozó rétegek között. Az egyes társadalmi osztályok önmagukban is teljesen szervezetlenek, különösen a magyar parasztság, amely a mezőgazdasági termelést ösállapotában van, hiszen még a XX. század derekán sincs az országban egyetlen voltaképpeni termelő ós érték esitó szövetkezet. Ezzel szemben a magyar kapitalizmus rendszere, mint olyan is, a 1egromiottább, amilyet csak el lehet képzelni.Nálunk túlméretezett kapitalista feudalizmus van, amelynek előretolt őrse a bank kapitalizmus, amely ebben az országban mindent a kezében tart. A szervezkedés munkáját azonban senkisem hajthatja végre egészségesen, r- ha nem ismeri a magyar történelmi lelket. Rámutat a honfoglalás kori magyars-*g egységes és csodálatosan zseniális u.egszervezettségére, Szent István egyedülállóan közjogi elgondislásu törvényeire és általában végigvezet a máf gyar történelmen, mindenütt kimutatva a különleges'és a nemzeti szervezkedésre kiválóan alkalmas magyar faji lélek sajátságait, A magyar lélek emelkedettéit annál, semhogy apro zsebérdekek előtérbe ál Utasával kapható volna szervezkedésre; az igazi magyarságot és pedig különösen a magyar parasztot csak magasan szárnyaló hazafias nemzeti programmal lehet megnyerni. , / Folytfetása következik. / üRSlAfifflS LEVÉLTÁR ' H