Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-21 [024]

FŐVÁROS. ÖSSZEÜL A KIKÖTŐ BIZOTTSÁG. A törvényhatósági bizottságban,a köl:b.fcógvetési vita alatt is többször megsürgették a ferencvárosi helyi kikötő ügyének tisztázását. A kikötő építkezése, mint ismeretes, félbon maradt és ezért késik a megnyitás lehetősége Is, holott ez a főváros elsőrendű érdeke,hogy a milliós befektetések mielőbb kamatozhassanak. A kikötőbizottság ülését pénteken délután öt órára hivta össze Lobmayer Jenő tanácsi ok. Ezen az ülésen nagyjelentőségű problémákat kell eldönteni. Elsősorban le kell tárgyalni a kincstar és a főváros közötti készülő egyezménytervezetet,amely az épitésre, az üzemben tartásra, a különböző szolgalmakra, területhasználatokra és vasútforgalomra, stb. vonatkozik. Ezen az ülésen állapítják meg azt is, hogy az idei költségvetésben a klkötőépitésre még rend lkezé-sre álló- hitelösszeget hogyan használják fel. Szóbakerül a jövő évi budget kérdése is, amellyel kapcsolatban az történt ^ hogy már a pénzügyi t ügy -osztályban törölték a még szükséges 750.000 pengő legnagyobb részét, Éber Antal pedig azt indítványozta, hogy mielőtt ennek az összegnek a felhasználásában döntenének, előbb véglegesen állapodjanak meg, hogy mi legyen' a kikötővel és tisztázzák a . • . • gazdasági prpgrammot is./MOT/D. HÍREK • PARULEIEAR HINDU BÖLCSELŐ ELŐADÁSA INDIA J0V0JER0L. A ^agyar Külügyi Társaság külpolitikai és népszövetségi szakosztályai hétfőn ste dr. K'o r v á t h Jenő egyetemi tanár elnöklésével ülést tartottak, amelyen N.B, Parulekar hindu bölcselő "India jövője a világ népei között" cimmel előadást tartott. Á hindu bölcselő szerint a nyugati közönség Indiában meg mindig a titokgatosság, a maharadzsák, az áthatolhatatlan dzsungelek és halálosmérgü kígyók hazáját látja. Pedig nem szabad elfelejteni, hogy India háromszázharminc millió ember otthona, vagyis hogy lakóssainak száma Japán, Kanada, az Egyesült Államok, Mexikó, és az összes délamorikai államok, valamint Anglia. Francia- és Németország összes lakosságával egyenlő. Minden Ötödik ember a földön indus. Ez a tekintélyes tömeg, melynek hazája akkora mint egész Európa, Oroszország nélkül, megmozdult és nagy komolysággal ama kérdés vizsg: 1-tát tűzte maga elé, minő helyet kell indiának elfoglalnia a jövőben a világ népei között, ezenfelül India népe annyi szellemi és anyagi erőforrással rendelkezik, hogy eaek révén potenciális jelentőség szempontjából azonnal a világ első népei közé léphetne. A legutóbbi háború Európa polgárháboruj a volt és egy3zersmindönkorra megrendítette hegemóniáját a világ felett. A jövendŐ "gylátszik az emberiséget alkotó ama nagy tömegeket fogja a földszinre hozni, amelyeket Amerika, Kina és India népei jelentenek. A világháború három felismerést hozott, Ázsia, és különösen India számara. Egyszersmindönkorra lerombolta a fehér faj felsőbbrendűségébe vetett hitet. Eddig azt tartották, hogy a fehér ember már fajánál fogva felsőbbrendű. A háború bebizonyította India népe előtt, hogy a gazdasági erőforrások és ezek megfelelő szervezettsége teszik a nemzeteket hatalmasakká. Ez a nehanikus folyamattá változtatott nyersanyag győzelmeben áll. Másodszor a háború reávezette India népét annak felismerésére is, hogy nem kell egyszerűen utánozni a. Nyugat társadalmi és politikai intézményeit hanem a maga utján kell járnia, "ovezhetnők ezt India társadalmi és intézményekben megnyilvánuló szabadságának is. Harmadszor pedig a háború azzal a. tanulsággal járt, hogy amit Britt birodalomnak neveznek, valósággal Indiai -v birodalomnak kellene tekinteni, vagyis a döntő hatalomnak azok közében kell I n-ugodnia, akik a birodalom fönnállásához valóban hozzájárulnak. India kiJ kapcsolásával a Britt világbirodalom megszűnne. f Indiában jelenleg intenzív szellemi és anyagi aktivitást látunk, el•' sősorbon az ifjúság soraiban, és nem mondunk sokat, ha azt állítjuk* hogy egy \ emberöltő multán Indiából ismét társadalmi, gazdasági és vallási ideák fognak Európába áradni,_mint ahogy a kereszténység előtti időkben történt. A jolen politikai küzdelme, Indiában csak előjele a jövendőnek. /MOT/B.