Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-04 [023]

RUBINEK GYULA SÍREMLÉKÉNEK LELEPLEZÉSE, Nagyszabású kegyeletes emlékünnep keretében folyt le pénteken déluta 4 órakor a Kerepesi temetőben R u b i n o k Gyúl? síremlékének leleplezése, amelyet a földmüvelésüey:' és a kereslted Imi minisztérium az összes me zőgazdasági testületek és egyesületek,politikai barátai, tisztelői és az egész ,agyar gazdasági társadalom hozzájárulásával emeltetett az országos Magyar Gazdasági Egyesülete Már jóval a gyász ünnep megkezdése előtt nagyszámban gyülekeztek t a korminyhatóságok

; a gazdasági testületek és egyesületek és a gaz-datársadalom"legkiválóbb'képviselőig akik erre az alkalomra csaknem teljes számmal gyűltek össze az elhunyt nagy gazdavezérnek a Deán. mauzileum mellett lévő díszsírhelyénél. A temetéshez kivonult a rendőrség diszőrsége Bar'tholfy rendőr főtanáé sos és Ele d 1 e r felügyelő vezényletével! A gyáázlepellel beritott emlékmű előtt felállított széksorokban az elhunyt özvegye és hozzátartozol foglaltak helyet, közelükben a szónoki emeltény mellett M a y c r János földmüvelésügyi miniszter és S o m s i c László gróf az OMGE elnöke, a gyászünnop szónokai, körülöttük a nagyszámú előkelő gyászközönség. A földművelésügyi és a kereskedelmi minisztérium ti. viselői kara élükön a fÖtisztVisolökkel igen nagyszámmal jelentek meg, ott volt M a y e r Károly államtitkár, B a r c z a Ernő és D a v 1 d a Lajos h. államtitkárok, V i c z i á n £¿0 min. tanácsos, az OMGE egész tisztikara élükön az elnökön kivül 3 e 1 1 c z e y Géza, P u r g 1 y Emi] D ő r y Hugó alelnökük, M u t senbacher Emil és B u d a y Barna igazgatok. Ken k o I y T h ege Sándor éspabriczius Endre főtitkárok, D r é h :: Imre államtitkár, P e s t h y Pál, Telek 1 Pál ée K h u e n II é d é r v á r y Károly gRéfok, R u b i n e k István, Erié 1 y i Aladár , I v á & y Béla, E r ö d y Harrach Béla és E r ó d y H a r r a e h Tihamér, S ¡3 h a n. d 1 Károly, Balogh Elemér, L á n g József., E s z e n y i Jenő, Igaz Béla, K é t h 1 y Károly, V é g h Károly, Hegedűs Lóránt, Ugrón Gábor, P á y k e r t Alajos, L i b é r Endre, Temesváry Imre, Balogh Bruno, S % t a n k o v 1 o h János, K o ó s M„.hály, H u t y r a Ferenc, Boros Endre, M a g y a r Károly, Mattá Árpád, Bkolic-sányi László, M e s k ó Pál, Zimmormgcnn Ágoston, Elek Ernő, D a r í n y 1 István, 0 r m á n d y János, H o r á n s z k y Gyula, H e r r m a n n Miksa, H o r v a y János szobrászművész, J e s zeh s z k y Pál, Bajt h a y Mihály, C z o b o r- László, K a t o n a Béla, T r ó e s á n y i Károly, Kun András, Lázár Dezső, U d v a r d y János, K égi János, Dukay Takách Géza, Sókorópátkai Szabó István, Szabó Sándor, P 1 a t t h y György, H é j j Imre, G u b i c z a 'János, K 1 e i n Antal, w a n c só Gyula, Miké Gábor, K o v á c s János és még igen safeaosan. A gyászünnep az (.'poraház/ gyászkarának énekével kezdődött, amely után S ó m s 1 c h László gróf az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke a következő ünnepi beszédet bartotta: - Immár hét éve annak-begy Rubinok Gyula elköltözött az élők sorából, csak most tudtuk irányában leróni a kegyelet adójának külső jelét, midőn a földművelésügyi és a kereskedelemügyi minisztériumok, az összes mezőgazdasági testületele és szövetkezetek, pelltikai barátai, tisztelői és a: egész magyar gaz dat ár sadalom hozzájárulásával ezt a díiszes emléket emeltük, - Harmincévet töltött el Hűéinek Gyula az Országos Magyar Gazdasági Egyesülőt kötelékében, mint az agrár eszmék bajnoka és harcosa, nem volt ej. ide alatt az agrártáb

orn.uk egyetlen megmozdulása, egyetlen győzelme, amely nem az ö nevéhez fűződött volna, ü volt az aki öntudatra ébresztette a nehezen megmozdítható gazdatársadalmat, lelket, erőtjöntött beléjük. - A multszázad végén s a jelen szazad elején nagy agrárveaéroink gróf Kár o 1 y 1 Sándor, D r á n y i Igfcáón és gróf D essewff; Aurél közvetlen környezetebon tanulta meg a fegyverforgatás mesterségét s jói- tudta, hogy nemcsak szép szólamokkal és agitációval lehet segíteni a súlyos bajokon, amelyek azokban ' az Időkben sanyargatták a mezőgazdaságot hanem tettek, alkotások azok, amelyek meggyőzően javíthatnak és segíthetne: ezen a helyzeten. /Folytatása következik:/