Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-04 [023]

!iZ CA3Z. GOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET IGAZGATÓVAL ASZTMÁNYI ÜLÉSE. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya na ilelőtt 10 órakor Köztelek-utcai székházának nagytermében igazgatóválasztnányi ülést tartott, amelyen a gazdatársadalomnak minden rétege megjelent. Ott volt többek között Ormándy János felsőházi tag, báró Kornfeld Móric, Mándy Sámuel, Schandl Károly, Paikert Alajos a Mezőgazdasági Muzeum Igazgatója, Koós Mihály a Mezőgazdasági Kamara igazgitója, Vájna Ede fővárosi, tanácsnok"/ Kuna'P. Andáí^ és Sokorópátkai Szabó István országgyűlési képviselők, Meskó Pál, Ivády Béla és az OMGE egész tisztikara. Az ülést gróf ' . S o m s s 1 c h László nyitotta meg, utána p dig Mutschehbac h""e r Emil igazgató tartott beszámolót az ujabb mezőgazdasági vonatkozású törvényhozási és kormányintézkedé3ékről. Mint mondta, a gazdáknak az utolsó esztendők során valóságos segédtudományává vált a meteorológia. K természet állandóan ellenkezik az emberi munkával és megnehezíti a gazdák törekvéséit. Szép kilátásokkal Indult ez az esztendő, a szárazság tönkre tette la kapásnövényeket és a takarmánytermést, a téli fagykár ugyanesak súlyos károkat idézett elő. Bejelentette Mutschenbacher Emil, hogy az OMGE befejezte a mezőgazdasági • ' váltság statisztika céljaira szolgáló adatgyűjtést. Ezzel Magyarország a nyugati államok közé sorakofeik, ahol ugyancsak számszerű adatokkal alátámasztva tudják a mezőgazdaság helyzetét feltárni. A diagnózis tekintetében jelent elsősorban a statisztika előnyöket számunkra

0 A statisztikai hivatal a maga indexeinek kiszámításában az OMGE akctfiója következtében a nyáron át áttért arra, hogy a nagykereskedelmi index kiszámítását megváltoztatta. Az uj Index már mérlegelt index és a mezpgazdasági termények árképződését is figyelembe vesz ik az ipari és a gyarmatáru cikkeitárképződése mellett. A legutóbb "publikált indexszám eredményéből máris kitűnik, hogy a mrzőgazdasági cikkénél február óta 31 pontos visszaesés törtébt , mig az ipari cikkeknél csupán 5 pont a visszaesés. Fontos ez a megállapítás annál is ""inkább, mert a gazda sohasem a" piaci áron adhatja el az áruját, mert a tanyákon nem fizethetnek tőzsdei árakat, magának a gazdának kell az állomásra fuvaroznia termékoit, ipari cikkeket kiskereskedelmi áron kénytelen vásárolni. - Megvan a mor"bus aqraricus-folytatta beszédét,-azonban mégsem tudunk segiteni. A mezőgazdasági válság előidézői közül a legfőbb "ok az értékesítés megoldatlansága, amely egyformán mutatkozik a terményeknél és állatoknál. Romlás ál&ott be"a belső piacon, ami egy circulus viciosus, mert az a tény, hogy a gazdáknak rosszul megy, okozza az egész ország felvevőképességének" romlását<» Csökkent az általános színvonal a mezőgazdasági dekonjunktúra következtében és segítséget csak a külső piacokon való elhelyezkedésben lehet keresni. A mult esztendősei. —**•:':"-. szemben a kiviteli lehetőségek ter^n némi javulás mutatkozik, könnybebbités történt az export lebonyolításánál, de viszont kevesebb az a mennyiség, amelyet exportalhatunko Minthogy podig'a mezőgazdasági termények ára csökkent, sokkal nagyoé& kvantumot kéne kiszállítanunk, hogy az" egyensúly helyreáll-" jon. Kereskedelmi mérlegünk kétségtelenül javult. Sokkal többet exportálunk és sokkal kevesebbet hozunk be, a mérlegben mutatkozó javulás azonban nem fejezi ki a tényleges mennyiségi eltolódást, A kormány mindent igyekezet' megtenni, hogy javulás álljon elő. Intézményt alkotott az export lebonyolítására, exporthitelt szerzett és tarifakedvezményeket adott, de könnyen optikai tévedésbe eshet a gazdaközönség, ha azt hiszi, hogy a magyar buza kiviteli rádiusza annyira kiterjed, hogy a magyar buza versenyképessége már egész Hollandiáig biztosítva van. Ez nem vivmány, minél messzebb kell vinni a magyar búzát, hogy vevőt találjunk, annál kevesebbet fizetnek érte. És annál drágább a fuvardij, mert kb, -~b pengőbe kerül-. egy mázsa búzának a logszélsőbb piacra való kiszállítása. A magyar buza"világparitási ára még mindig egy két pengővel alatta van annak az árnak, melyet a magyar buzá1 ért el kellene érnünk a világpiacon. H^magyar gazda nem lenne arra kényszoAf ritve, hogy búzáját elkótyavetyélje, ez elérhető is lenne. A magyar gazda ju ebben a tekintetben olyan helyzetben van, mint a \m.v .:nf .-Or^v; _* Jt*? M ff , _ • jugoszláviai termelő s a gabonaárak szllárdulását már nem tudjkivárni. /folyt.köv./