Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-15 [023]
P 0 L I T I X A t! /Folytatás./ / - Ha mindenki panaszkodik afelett/ Hogy a mezőgazdasági krízis általános krízist idézett elő, amely visszahat az iparra és kereskedelemre egyaránt/ akkor a legnagyobb érdekünk fűződik ahhoz/ hogy hasonló jelenség meg ne ismétlődjék. Ezért határozta el a kormány, hogy a földmüvelésügyi miniszter a maga részéről a gabonái ; Intézményét kifejlessze. /Helyeslés,/ Ez nagyon nehéz probléma, amely körültekintést igényel. Ezt nem lehet egyik napróla másik napra megcsinálni, de várja tehát a magyar mezőgazdaság azt, hegy a buza ára e terv folytán már hclnap emelkedik, de ezen a réven gondoskodni lehet arról, hegy a mezőgazdaság súlyos helyzete következtében mutatkozó jelenségek megszűntettessenek és levezettessenek, ^±&?r8jizjzk ~Jcifd''-<i^) - A Pester Llcyd reggeli számában közlemény jelent meg, amely szerint tfrancia belügy-miniszter beszédet mondott, amelyben ugy nyilatkozott, hogy egész Európában mezőgazdasági krizis van s hogy ezen a krízisen csak ugy lehet segíteni, ha a mezőgazdasági termények, a búzának értékesítése terén bizonyos nemzetközi szervezet létesül. En teljesen ugyan ezen á meggyőződésen vagyok. Mi a világnak gabonaárakat nem diktálhatonk és nem fogunk diktálni sohasem. Ha a velünk konkuráló országokban a mezőgazdaság gyenge s kénytelen az árakban lemenni olyan mértekben, hogy inproduktiwá b válik a termelés, ugy mi konkurrensek nem tehetünk egyebet minthogy felvegyük a versenyt, mert hiszen magunk is exportálni akarunk, magyam is abban a meggyőződésben vagyok, hogy végleges segítség a mezőgazdaságon csak ekkor lehetséges, ha ezt a problémát minden országban egyformán felismerik s összefognak egy ilyen szervezet létesítése érdekében, amely biztosítaná azt hogy a belföldi piacon a mezőgazda megkapja a mag árát, de biztosítaná azt is, hogy a külföldi konkurrenciáböl ls csatoltassanak le azok a momentumuk, amelyek egyik vagy másik államot tönkretenni képesek, En tehát örömmel üdvözlöm ezt a tervet, s amennyiben mod nyújtatnék arra, hogy ezzel Inkohkretó lehessen foglalkozni, azt hiszem olyan terv volna ez, amellyel nekünk komolyan kellős foglalkoznunk. Addig is azonban ki kell építenünk a gabonaraktárak szervezetét, mégpedig ugy, hogy ez a szervezet egészen az utolsc faluig érjen, mert csak akkor hasznos, ha a gazdának nem 100 km-re kell a búzát vinnie. Nem akarok e percben erről a témáról többet mondani. Természetes, hogy a földművelésügyi es kereskedelemügyi miniszter urnák termelési és exportpolitikája alá kell, hogy támassza mindazt, amit a mezőgazdaság érdekéhen tenni lehet. Nem csinálok titkot abból, hogy majd^egy másik értekezleten a földmüvelésügyi és kereskedelmügyi miniszter urak részletesebben fognak e kérdésről beszámolni s kérem a pártnak tagjait, hogy működjenek közre ennek a kérdésnek megoldásánál. - A másik kardinális baj, amellyel küzdeni kell, a hitelkérdés, -a Londonban a kamatláb 6,5 %, amikor normális időben 2-3 % szokott lenni, Külföldi hosszú lejáratú hiteleket Magyarország úgyszólván nem kaphat legalább rentábilis áron nem. A világpénzpiacon mutatkozó feszültség magával hozza természetszerűleg azt, hogy Magyarorsuág, amely tőkeszegény s rá van utalva a külföldi tőkére, még okkal magasabb kamatlábat kénytelen fizetni, de magával hozza azt is, hogy a kisebb lejáratú hitelek" is, amelyeket.a külföld a magyar közgazdaságnak rendelkezésre bocsátott, megdrágultak, ha ugyan fel nem mondattak egyik , vagy másik részről. Ennek következménye az volt, hogy abból a rezervéárból amelyből a magyar közgazdasági elet merít, a magyar Nemzeti Bank a rendelkezés*re bocsajtett hitelekből egy tekintélyes részt egy év leforgása alatt olyan hitelek fedezésére fordított, amelyek normális időkben csak hosszú lejártau hitelekkel nyertek volna fedezetet. Ennek a következménye viszont ismét az volt, hogy a magyar közgazdaság részére csekélyebb mértékben állanak rendelkezésre azok a hitelösszegek, amelyek normális viszonyok között, normális forgalom lebonyolításra és a személyi hitel kielégítésére szolgának, dacára annak, hcyg a Nemzeti Bank által rendelkezésre bocsájtott hitelkeret lényegesen nem csökkent. Tudok árról, hogy a magyar közgazdasági életben az & meggyőződés él, hogy lényeges hitelre str ing ál B.s történt, ez azonban nem áll fenn . Méltóztassanak megnézni a Nemzeti Bank kimutatását s akbor mindenki látja, hogy ezek a hitelkeretek lényegesen nem csökkentek. Ismétlem, a krízis azért ellőtt elő, mert a kibocsájftett hiteleknek lényeges részét olyan célokra fordították, amelyek normái 3. s időkben csak hosszú lejáratú hitelek által lennének f e doz he tők./Folyt. 1:0 v./
