Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-15 [023]

/Az 1950 évi költségvetés,' Folytatás 3./ Láng Lajos s2óváteszi, hogy a fovárroS üfces telkeket ad bérbe iparvállalatoknak azzal, hogy a szerződés lejártakor a telkeket üresen kell visszaadni. Ezt a bizonytalanságot és a vele jár

0 rizikót a gyárak nem bírják ki. Vagy örökbérlettel, vagy örökáron való eladással kell ezt a kérdist r .ndezni. Az lnök itt megjegyzi, kogy olyan telkekről van itt szó, amelyeknek rendeltetése még nem dölt el, amelyeket tehát sem eladni, sem örökbérle'

rre adni nem lehet. Az ingatlanszerzések és ingatlanelidegenitósek tételénél B ü c 1 e r József kifejti, hogy a szociáldemokrata párt t , minden ingatlan el; dás ellen állástfoglal. Éber Antal azzal kezdi, h gy álláspontja mereven ellenkezik a szociáldemokrata állásponttal. Nagyon jól érti a szociáldemokrata álláspontot, amely előbb kommunái«*"-'-.ni akar hegy azután kommunizálhasson^ Azért akartak a szociáldemokraták telkeket és ingatlanokat megszo rezni ós állástfoglalnak az eladás ellen, Ö azonban semmi értelmét nem látj a ennek a palitlkának, A főváros a Lipót körüton tel, et szerzett és beápitette azért, hogy a körút gyorsabban kiépüljön, vagy hogy az adómentesség m legyen. Ez az ingatlan tehát a létesítésével betöltötte hivatását, most pedig cl'kell adni, és a felszabaduló tőkét a közszolg la.tában más célra forditani. Ez volna az ilyen ingatlanok hivatása. Természetesen nem ma,va holnap lehet ezt az ingatlant eladni, mert hiszen a mai tőkeszegénység miatt nem is lehbtne jól eladni, de a szociáldemokraták álláspcntját elvként elfogadni nem lehet, hanem alkalmas időpontban igen is el kell adni a JL pótköruti ingatlant,P e ye r Károly kifejti, hogy ez tisztán elméleti vita, mert hiszen a közel jövőben úgysem lehet azt az inagtlat eladni. De a gondos gazda nem prédálja el amit szerzett. Ez nem csak szocialista álláspont, ez a gondos gazda álláspontja. A város szerezzen minél több vagyont, de használja fel jél a köz javára. B e c s e y Antal Ebor állsápohtját fogadja el, de megjegyzi, hogy ingatlanok értékesítéséből eredő összeget nem szabad beállítani a költségvetés egyenlegének fenntartására. V/ o 1 f f Károlyi telekpolitikára szüksége van minden városnak és azt nera fogadhatja el elvként, hogy a városnak ne legyen szabad rend lkozési joga a maga vagyonával, de ingatlanokat eladni folyó kiadások fed zésére nem szabad. 1. ^i/V

v

/Ct, Elnök előadja, hogy nem folyó bevételekről van itten szó, hanom ingatlan csőréről, mert a költségvetésben két_ millió pengő fel van ugyan vevő ingatlanértékesítés bevételére, de onnólV nagyobb* összeg van viszont; beállítva ingatlan szerzésre. A tűzoltóság tételénél S ke' u c r R bert javasolja, hogy a tűzoltó tisztek rajigpétlékát száz százalékkal emeljék. o 1 f f Károly nagy elismeréssel szol a tűzoltók nagyszerű munkájáról. M

0

dern hősei ök a modern tóa sadalómnak, örömmel hozzájárul tehát Seuer indítványához és kiegészíti ezt azzal, hogy a tüzoltölegénységnél is emeljek a pótlékot. Fizetés és nyugdíjtokintot/ben meg kell különböztetni a tüzoltekat a fővárosi altisztektől, B a c h 1 e r József mind a két inditványt elfogadja. Elnök: éz az indítvány 36 ezer pengő kiadást jelent /közbekiáltás* Elfogadjuk!/ Az egyeztetésnél fogják ezt beilleszteni. Bresztovszky E^e szél ezután személyes kérdésben. Éber k Aotal a Népszava meséjének mondta, hogy bankvezérek külföldön helyeznek el J tőkéket. Igazolni akarja a • "hyolc Orai Üjságboi , hogy ezt akér/ dést Zsitvay Tibor igazságügy miniszter is szóvá tette. Ez tehát nem a Nép1 szava meséje, • É b e r antal nem tudja mit mond az igazságügy miniszter, do ha mondLa és ha igy moiWta akkor vale szemben is fenntartja, hogy a magyarorsz" mai pénzhiánynak nem nzámbe^ehetö tényezője az, hogy egyesek külföldön hely tok el pénzt, /Folytatása kóvotkezikS/