Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-15 [023]
A ZEPPELIN SZERDÁN DÉLELŐTT ÁTREPÜL BUDAPEST FÖLÖTT. Stuttgartból feladott távirat szerint ma este tiz órakor indul balkáni útjára a Zeppelin, s közben Budapest fölött is elrepül. A Zeppelin vezetője átrepülési engedélyt kért Magyarországtól, amit természetesen „ megadtak. A Zeppelin érkezését holnap délelőttre várják Budapesten. A német postaigazgatóság értesitette a magyar pó s tát, hogy a Budapestre feladott leveleket a Zeppelin zsákban fogja ledobni a magyar főváros határában, s kérte a magyar posta igazgatóságát, kisérje figyelemmel a küldeményt. A Zeppelin csak abban az esetben nem repül át Budapest fölött, ha a légköri viszonyok azt lehetetlenné tennék. /MOT/O. A DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ÜLüSE. A Dohánytermelők Országos Egyesülete E s z e n y i ÜCenő egyesületi alelnök elnökletével a Köztelek helyiségében igazgatóválasztmányi ülést tartott,amelyen a m.kir. Dohányjövedéket B e n k ó Ferenc h. államtitkár és báró N a t o r p Tivadar :.ini3zteri tanácsos képviselték. Az" elnöklő alelnök bejelentette, hogy gróf J-í a d i k János az egyesület elnöke családi okok miatt nem jelenhetett meg. Az igazgatóválasztmány behatóan~~foglalkozott a dohány jégbiztositásának kérdésével, majd az J929-1930. évekre B 1 a n t z Jenő jószágigazgató^,G r á bn e r Emil főigazgatót, K á 1 1 a y Miklós főispánt, K o ó s Mihály országos kamarai igazgatót az intézőbizottság tagjaivá választották. P a p p Szász Tamás egyesületi igazgató által előádDtt. tagmofcgalomra,^ pénztári állapotra és alapszabálymódositásra vonatkozó jelentést az igazgatóválaszimán-elfogadta. /MOT/B. ELŐADÁS ÉSZAK - ES DELAMERIKA EGYMÁSKÖZOTTI VISZONYÁRÓL. Kedden este a Magyar Külügyi Társaság külpolitikai és népszövetségi szakosztályai együttes ülést tartottak Csekonics Iván gróf rk. követ elnökletével. Az ülésen P.Ao Mart in stanfordi egyetemi tanár / Kalifornia/ " Észak - és Délamerika egymáskozötti viszonya " cimmel előadást tartott. Martin professzor rövid visszapillantást vetett az Egyesült Államok és Latin-Amerika egymáshoz való viszonyára a XIX. században, majd megemlékezett arról az érdeklődésről és rokonszenvről,me%e/spanyol-Amerika forradalmát az Egyesült Államokban fogadták és az uj államalakulat függetlenségét 1822-ben elismerték. Bár a M 0 ndroe-doktrlnát a nemzetközi élet hosszú időn át el nem ismerte, Amerika legnagyobb része nemzeti politikájának sarkkövéül tekintette. Maga a doktrína az elmúlt száz esztendő alatt különböző változásokon ment keresztül es tényleges alkalmazása a jelenben inkább a Panama-csatornától észak ra elterülő államokra szorítkozik. Ennek az oka az, hogy ezek az államok stratégiai, gazdasági és politikai tekintetekben egészen más elbirálás alá esnek, mint a dá]amerikai köztársaságok. A professzor ismertette a latin-amerikai államokban a világháború következtében beállott változásokat, igy többek között azt a helyzetet, mely a Népszövetség létrejöttével részükre mint tag-államokra keletkezett s aminek egyik következménye, hogy az észak-amerikai államokkal sokkal közelebbi gazdasági összeköttetésbe kerültek, mint azelőtt voltak. Az amerikai Unió már nemesak Európa részére szolgál tőkeforrásul, de a latin-államokra is etekintetben kedvező befolyást gyakorolt. Végül analizálta a mai viszonyokat,melyek Európában bizonyos kritikákra és félreértésekre adtak okot, igy a Pán-Amerika kérdése, az Unió érdekei a caralbi tengeren, a közép-amerikai beavatkozások stb., melyekért gazdasági imperializmussal vádolták az Uniót. A múltban volt is talán alapja e vádaskodásoknak, de ma csak egy szempont vezeti az Egyesült Államokat déli szomszédjai tekintetében : a béke, az összetartás és együttműködés. Az előadást szépszámú előkelő közönség hallgatta végig s hosszasan ünnepelte a kaliforniai professzort. /MOT/E. (f)
