Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-14 [023]

POLITIKAI /folytatás.2./ A hallgatóság lelkes ovációban részesítette a szónokot, najd Steuer Györgyöt éltetve diszebédhoz ült. A banketten K a e m c r Tamás kisteleki plébános, M 1 s u t i Péter iskolaigazgató, Szabó Gyula állomásfőnök mondottak pohárköszöntöt, B ó b i s Gyula a felsőpusztaszeri gazdaközönség, Oláh Mihály a csongrádi kubikusok, B o é r Antal pedig a: középosztály üdvözletét tolmácsolták. Délután Steuer György dr. és kísérete Kiskundorozsmára ment, ahol tájékoztatta a választópolg'rságot programijáról, / B. A NEMZETEK SZÖVETSÉGE ES A LEFEGYVERZÉS. Pro d o m o: Ma, hétfőn este ünnepies külsőségek közt nyilik meg a Magyar Külügyi Társaság "Külügyl'Szemináriumá. melynek külsőségéről esti kiadásunkban adunk tudésitást. Itt közöljük Berzevle z y Albert m-gnyitó beszédének és előadásának kivonatát, Berzeviczy Albert, aki gróf A p p o n y i Albert elnököt helyettesitette, megnyitó előadásában azokról a fényes szolgálatokról emlékezett meg, amelyeket Appcnyi legújabb, genfi és párisi szereplésével tett a hazának. Azután utalt a Külügyi Társaság szemináriuma iránt évről-évre mutatkozó érdeklődésre' s kifejtette, hogy • sokai kell foglalkoznunk a Nemzetek Szövetségének működésével, mert bár az eddig bennünket egyáltalán ki"nem elégíthetett, céljainkat csak a Nemzetek Szövetségének körében és annak segítségével valósithatjuk meg. - Addig mig a békészerződések revíziójának kérdését napirendre hozhatjuk, bennünket a Nemzetek Szövetsége körében két kérdés érdekel, amelyekre nézve ml a békeszerződések alapján állunk, s azok becsületes végrehajtását követeljük. Ezek: a kisebbségek védelme és a lefegyverzés. - A kisebbségek kérdésében a Stresomann és Dandurand kezdeményezése a madridi tanácsülésben csak nagyon jelentéktelen eredményre vezetett, melyet a Nemzetek Szövetsége plénuma tudomásul vett. - A lefegyverzés kérdésében tagadhatatlanul van haladás: a Kellogg—paktum általános elfogadása, a nemzetközi bíráskodásra vonatkozó fakultatív clausula elfogadása a nyugati nagyhatalmak részéről és a tengeri leszerelésre vonatkozó angol-amerikai tárgyalások. De mindezek az Angliában és Amerikában végbement kormányváltozás következm'Ónyeképpn úgyszólván a Nemzetek Szövetségén kivül történtek. Hogy a Nemzetek Szövetségében a döntő hatalmak a lefegyverzés kérdésében tovább is az eddigi halogatás és kerülgetés politikáját akarják követni, azt a Lord Róbert Cecil bátor indítványának ideges fogadtatása és lotompitása világosan mutatja. - Teljesen nélkülözi az őszinteséget az az érvelés,mely a lefegyverzés előfeltételéül a biztonság megállapítását állítja oda. A Nemzetek Szövetségét létrehozó paktum és a békeszerződések nem ismernek ily előfeltételt; a nem szűnő fegyverkezés a győztes hatalmak részéről egyáltalán nem szolgálja r>. biztonság érdekét, sőt növeli a háború veszélyét." Nevetséges európai állom-szövetségről beszélni oly államok között, nclynh • folyvást fegyverkeznek egymás ellen. Ha Locarno és a Kellogg-paktum után fennálló biztonság elég 'a lefegyverzett államoknak, kell, hogy elég legyen a s\ le nem fegyverzet teknők ls. ti - Soká azt hittük, hogy a lefegyverzés és a háború kizárása 1 utópia; ma hinnünk kell benne,'mert ellen-esetben az európai civilizáció !/ jövőjében kellene kételkednünk. Mert egészen bizonyos", hogy ha a jövőben" Y mégis lenne háború, az nem katonák harca volna katonák ellen, hanem gépek ü és vogyszerc^lc harca egész népek ős országolt ellen, melybe az egész emberi civilizáció belepusztulna, a legyőzött és -a győztes országoké egyaránt. /folyt, köv./