Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-14 [023]

INDIii IS A MAGYAR PROBLÉMÁVAL FOGLALKOZIK. A LEGNAGYOBB AHGQL ifYELVÜ Éi\DR.iSZÍ ÚJSÁG VEZÉRCIKKE MAGYARORSZÁGRÓL. Az embertelen trianoni; békedikt.'.tua által teremtett tarthatatlan helyzet, s általában álmagyar probléma már nemcsak az európai nemzeteknek került az érdeklődési központjába,hanem hovatovább világproblémáivá kezd válni .A négyszázmilliós Kina után most a k'.romszázmilliós India is napirendre tűzte a magyar kérdést. A Madrászban megjelenő M

Justice" cimü angol nyelvű napilap szeptember 27-1 számában "Magyarorsz'.g múltja és jelene" cim nlatfc vezető helyen négy hasábos' cikkben foglalkozik a magyar problémával. A cikk szerzője csikszentimrei dr.F a r k a s G'.bor pestvármegyei t*b.aljegyző. Farkas Gábor sokoldalú nyelvismeretekkel rendelkezvén, levelezésben áll a világ legkülönbözőbb részein élő publicistákkal ás politikusokkal^ Egyik Ilyen levelező Ismerőse drt Ranganattan m

adraszi ügyvéd nemrég felkérte, hogy ismertesse vele Magyarország törtenetét ás Európában jelenleg elfoglalt helyzetét* Farkas Gábor hosszabb angol nyelvi tanulmány megírásával tett eleget hindu barátja kérésének* Dr«Ranganatta elvitte azt a legnagyobb madraszi napilap, a "Justice" szerkesztőségébe, amely a tanulmányt oly érdekesnek találta* he>gy teljes egészében a lap vnaetohelyén közölte, sőt felkérte a szerzőt, hogy küldjön több részletesebb cikkotáíagyarorsságrólk A tanulmány megjelenésének nagy jelentőséget kölcsönöz as a körülmény, hogy Madrasz a 315 millió lakósu India harmadik legnagyobb város a /félmillió lakosa van/ s a 40 milliós Madrasz tartomány székhelyéé A l~p kb*kétszázoZor példányszámban jelenik meg, s olvasói közé nemcsak az intelligens hinduk tartoznak* hanem a madraszi angol kolónia legnagyobb része is. Tekintve, hógy India előbb-utóbb kiverekszi a függetlenséget,vagy 1 ..galább is az önkormányzatot^ . a ""SzVarádzs"-ot, igy mindenképen a magyar ügy nagy nyereségének tekinthetjük, ha ez a 300 milliós mérhetetlen gazdagságú hatalmas ország isiik beáll barátjaink táborába, /MOT/B, POLITIKA. £§A Magyar. Országos "Tudósító jelenti: A kiskundorozsmai választókerületben teljes erővel folyik a választási küzdelem. Vasárnap a kerület•válasz tópolgársága nagy érdeklődéssel várta S t e u e r György dr. hy.főlspán és államtitkár, a földmunkás szövetkezetek országos szervezőjét, aki délelőtt Kisteleken, délután Kiskundorozsmán tartotta meg a polgárság ezreinek jelenlét ében nagy érdeklődéssel kisért programmboszédét* A programmbeszédre a kerületbe érkezett S c h a n d 1 Károly dr. ny. földmivelésügyi államtitkár, országgyűlési képviselő ós M a r s c h a 1 1 Foronc, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója, országgyűlési képviselő is. A nagygyülést'R á c z Flórián helybeli kisgazda nyitotta meg, majd 3 c h a n d 1 Károly dr* emelkedett a v ál a s z t ópo 1 g.'.r s ág általános figyelme közepette szólásra* Mindenekelőtt vázolta a politikai helyzetet és lesen rávilágított arra a különbségre, amely a háború előtti és a jelenlegi politika között fennáll* A háború előtt a jelölt megválasztatta magát "-épviselőnek, azután nem kellett a polgárok ügyes-bajos dolgaival törődni. - Ma a helyzet egészen más - folytatta Schandl Károly dr. Ma a képviselő Irányítója, oktatója, tanácsadója, atyja kell "hogy legyen kerületének. Házról-házra, tanyáról-tanyára kell járnia, meg kell hallgatni a panaszokat és rámutatni, hozzásegíteni a kisembert az enyhülés útjára. Ma ,gy elfogadható politika van s ez a kenyér politikája és nem engedjük meg ; magunknak azt a luxust, hogy pártvillongáisokkal gyengítsük a nemzet erejét. A trianoni Magyarország nyolcmillió magyarját nem a széthúzás vezeti ki a válságból, hanem az összefogás. ) - Soha nem volt nagyobb szükségünk az összetartásra és az" egy/ ségre, mint épexj most, amikor Parisban azon tárgyalnak, hogy felem jók a i magyar jóvátétel összegét. BTóf Bethlen István miniszterelnöknek /lelkes [' éljenzés/ éreznie kell ezekbon a válságos időkben, hogy a nemzet,mint ' egy ember áll a háta mögött, hogy ezzel az erkölcsi súllyal jelenthesse ki a népek zöld asztalánál, hogy további terheket nem birunk* /folytatása következik/