Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-12 [023]
A SZÉKESFŐVÁROS EBEDET ADOTT A KÜLFÖLDI SZÁLLODAPORTÁSOK TISZTELETERE s A külföldi szállodaportások hór om napig tartózkodtak Budapesten, s ma hagyták el a magyar fővárost. Tiszteletükre a székesfőváros a Gellért szálló éttermében ma délben ebédet adott. Az ebéden többek között megjelentek: 3 e r c z el Jenő dr. alpolgármester, L o m a y e r Jenő dr. tanácsnok, G ö m "ö r y—L a i m 1 László min. tanácsos, Báni a k y András, Bán lak? Géza, Tasn á d y S z ü t s András, Joanovi ch Pál, Szviezsényi Zoltán, Láng József, M i k 1 ó s Elemér, M o 1 n á r Gyula és sokan mások. A lakomán az álső pohárköszöntőtt Berezel Jenő dr. alpolgármester mondotta. Üdvözölte a külföldi szállodaportásokat s azt fejtegette hogy a háború és az" azt követu politikai és gazdasági nehézségek következtében egymástól lélekben eltávolodott nemzeteket elsősorban az idegenforgalom van hivatva ismét barátokká tenni. A szállodaportások mint az idegenforgalom praktikus szakemberei tehetnek legtöbbet az idegenforgalom érdekében. Kérte, hogy otthonukban ne feledkezzenek meg Budapestről, amikor munkahelyükön fáradságos működésüket ismét megkezdik. Magyarország parányi sziget csaky - mondotta - az emberiség nagy tömegeinek tengerében s rólunk magyarokról még a nagy müveit nemzetek fiai is édes^kevefcet tudnak. Nem elég, hogy nem tudnak a panaszainkról, nem elég, hogy nem ismerik el igazságunkat, hanem bizony sokszor még a létezésünket sem akarják tudomásul venni. Budapest és Magyarország propagandájának nehéz munkájában most Önöket hivom segítségül. Önök kezükben tartják a kulcsét, mely az Idegenáradat minden egye. tagjának szivShez vezet*. Ha csak minden tizedik vagy századik külföldi szi vébe lopják bele Magyarország és Budapest fogalmát, olyan szolgálatot teszn nekünk, amelyért mindig hálásak leszünk önöknek. Az alpolgármester tetszéssel fogadott beszéde után E i n ö d e r Ai tal a Bécsi Szállodaportások E yesületének elnöke mondott köszönetet a vendéglátásért és Ígéretet tett, hogy Budapest idegenforgalma érdekében mindeftt elfognak követni. Erich H o 1 t e r a berlini szállodaportások nevében tett igétetet arra vonatko-óan, hogy az idegeneket Budapest felé irányítják. Molnár János a Budapesti szállodaportások neveben az idegen holgyvendégekre emelte poharát. Mardt Mai a prágai hotelportások szövetségének kiküldötte azt hangoztatta, hogy csak dicsőséget vallanak azzal, ha idegeneket küldenek ide, mert látja, hogy miként fogadják a külföldit Budapesten. Beszédét igy fejezte be: addig nem is lehet meghalni mig Budapestet nem láttuk. /MOT/E. —A MAGYAR ÍRODALOMTORT^NETI TÁRSASÁG FELOLVASÓ él^SE. Szombaton e3te a Magyar Tudományos Akadémián felolvasó ülést tartott Magyar Irodalom történeti Társaság. P i t r o f f Pál dr. főiskolai tanár "Révai Miklós mint Falud! kiadója" cimü értekezésében azt fejtegette, hogy Csaplár Benedek a Révai Miklósról irt hatalmas munkájában hangyaszorgalommal halmozta össsze a viszontagságos életű rendtársára vonatkozó adatokat, Révai könyvkiadói vá] lalatának a "Magyar Költeményes Gyűjtemény"-nek történetet is "tészletesen megrajzolta, de Révainak Faludi munkáinak kiadása körül sokkal nagyobb akadályokkal kellett megküzdeni, mint ahogy a gondos monográfiából"itűnik. A győri városi levéltárban talált az előadó egy ügyiratacsomót, amely Strelbignak, a pénzét féltő győri könyvnyomtatónak Révaival való pörlekedését tartalmafcfe.it A győri papnevelő Intézet könyvtárában talált egy előfizetési felszólítást, amelynek a cime: "A Magyar Költeményes Gyűjtemény kinyomtatásáról való ujonabb segedelem/kérés". A tetszéssel fogadott előadás után S 1 p ó c z Pál olvasta fel a parisban tartózkodó S z i g e t .v á r i Iván:"Arany János panturaja" cimü dolgozatát, amelyben azt fejtegeti, hogy Arany Já-ios egyik versének pantum versformáját • Chamisso versének példájára irta. /MOT/E.
