Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-11 [023]
/A Ker3skGd--.lmi es Iparkamara teljes ülése. Folytatás 1./ A béke évek költsecyetéaeivel való összehasonlítás nem enged arra következtetni, hogy a korftny levonta volna kis-Magyarország szegénységének összes következményeit, A kereskedelmi mérleg szempontjából helyeselni lehet az elhatározó lépéseket egyes mezőgazdasági cikkeke exportjának előmozdítása érdekében,, Az idei amsterdami nemzetközi kamaijai kongresszus magyar delegációja vetet fel a mezőgazdasági kivitel kérédé sfc a nemzetközi fórumok lött és ezek a kezdeményezések visszhangra is találtak, ka már mindenki előtt nyilvánvaló hogy a mezőgazdasági válság oka sem az értékesítés szervezetlenségére, sem az ipari vámok magasságára nem vezethetők vissza. Az értékesités tisztán t . molési kérdássé válik, azok pedig akik rövidlátó célzatossággal köztud tba dobták az ipari vámok csökkentésének szükség ősségét,megfeledkeztek arról, hogy aligha lehet remélni azokat a hatásokat, amelyeket a vámvédelem lofara gása, a gazdasági élet kárára előidézhet. Az autonóm vámtarifának a ker.éskedelmi szerződések által való csökkentése dacára a mezőgazdasági kiviteli lehetőségek nem javultak.sőt rosszabbodtak. A külkereskedelem statisztikai adatai rámutatnak arra, hogy a gazdaságpolitikának egyre fokozottabb mérték ben kell az ipari termelés felé irányulni. Százezer munkást"és tízezer tiszt viselőt tartunk el a külföldön a fölösleges árubehozatal következtében. Hog az ipari kivitel fellendítéséhez hozzájárulhatunk a kereskedelmi mérlog par szivumognak csökkentésével az kiviláglik abból , hogy 1929 olso fölében ipari készáru kivitelönk értéke a készáru beho2atal 38 %-nalí felet me^ mig az előző évben csak 27 %-ának. Az Iparfejlesztés egyik loghathat ü sabb éstköze a köz szállítási etika érvényesülésének biztosítása,- Hiába van közszállltási szabályzat, ha annak elöirásait és szellőmét megkerülő intézkedések kellő mo< tóriásban nem részesülnek. A közüzemek kérdése terén nemesak a kormánynak kJ11 az eddigi politikájával' szakítania^ hanem erös kézzel keli érvényesíteni akaratát azzal a kemény ellenállással szemben is, amelyet ugy a községi politika, mint az állami üzemeket gondozó técák tanúsítanak saját üzemeik leépítésével szemben,. A kamara gazdaságpolitikai küzdelmei mellett kifejlesztette a propaganda két hathatósabb eszközéit a „udapesti Wemzetközi Vásá? t és a mag- a: Hót intézményét. E-éknek a sikerei arra sarkalnak, hogy az intézményck-jt t. vább fejleszzük. Ami kor termelésünk súlyos küzdelemben áll, ugyanbaokor ; tárgyalások folynak parisba^a keleti reparáció kérdéséról. Fel'kell emelnünk a szavunkat tlyan kísérlet ellen, amely Magya? ország reparácies ter_ veit sulyosbbitani kívánnák. Aki ismeri-azt, hogy Magyarország mit vesztet., területben ,milyen pusztitást végzett itt a kommunizmus és a román megsZál lás, hogy sorvad le Magyarország gazdasági egysége, milyen óriás- értekeit c" lajdonitották el a magyar társadalomnak az utódallamok, milyen külön terhe kellett vállalni a menekültek eltartásával, az előtt nem lehet ketségos, hogy nincs összeg, melyet Magyarországgal szemben reparácies célért mogkehe ne állapítani. Az eddiginél nagypbb megterheltetes -elvonná a gazdas^l talpraállíá azon végső eszközeit, amelyek meg rendelkezésünkre, állanak. Megnyugvás unkra van, hogy Magyarországot Parisban erre a fekadatrdokivalóan hivatott bár^ K' o r á n y I Frigyes képviseli. Bízzunk benne, hógy nehéz munkájában segítségére lesz a nemzetközi felfogásban ma már gyökeret vert vélemény, amely a Magyarországok elkövetett-igazságtalanságok , jóvátételét követeli . m/p lytatása.következik:/ . ...l.z'e .--'lén OíWSk ki - T. A;-; Jk; tlas ttés m-oi-.- á-l^atiikt^ábV^-^1ktöz«^
