Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-11 [023]

A DÁVID FERENC EGYLET VALLÁSOS ESTELYE.. DR. CSÍKI GÁBOR LELKÉSZ ELŐADÁS;Pro domo: A Dávid Ferenc egylet na este 6 órakor a Misszióház Rákos-utca 3. számú templomában vallásos estélyt tart, amelyről az estély után külön tudósításban számolunk beV Az estély "keretében dr, Cys i k i Gábor lelkész "Amerikai utam tapasztalatai" cimmel előadást tart; amelyet már előzetesen az alábbiakban közlünk. - Ez az amerikai utam egyházi és tudományos jellegű ut volt. Minket az "amerikai Unitárius egyházhoz ré'gi, még a háború előtti időből származó kapocs füz* Ennek a kapcsolatnak a révén jártak nálunk Magyarországban, Erdélyben és általában Középeurópában azok a bizonyos protestáns bizottságok, amelyeknek az "volt a céljuk, hogy a'köz ép európai helyzetet t anulmányozzák. Ezeknek a kiadványai közismertek. Utam tulajdonképpeni célja az volt, hogy viszonozzam ezeket a látogatásokat és megköszönjem azt az érdeklődést, amelyet ügyeink iránt "állandóan tanúsítanak". Ezek a háború előtti időkből származó kapcsolatok akkor éreztették legjobban hatásukat, mikor a legnagyobb bajba jutottunk. Különösen a háború után ők voltak azok, akik tisztán a vallási kapcsolat révén elsőknek jöttek Ide hozzánk és nekünk bátorítást ós biztatást hoztak. - Ennek a testvéri kapcsolatnak, amely közöttünk fennáll,látható szimbóluma ez az intézmény, amelyben az előadást tartom. Ez füsi össze az angol, az amerikai és a magyar egyházakát. Ezt az épületet annak idején Smith 4 eremiás népszövetségi főbiztos tevékenysége teremtette meg. Utániban természetesen ezt az áldozatot is megköszöntem, mert hisz még ma i3 működnek azok az emberbaráti és karitatív intézmények; amelyeket az amerikaiak llapitottak a magyar nyomor és inség enyhítésére,, - Másik megbízatásom előadások tartása volt az angol gyülekezetekben. Nyolc évvel ezelőtt már jártam Amerikában és akkor a csikágói egyfeiem teológiai fakultása díszdoktorává választott és az amerikai e"g;>-etemeken divat, hogy az olyan embereket, mint én is, meghívják nemcsak arra az egyetemre, amelynek doktora lettem, hanem különböző m

4s.egyetemekre is előadásokat tartani. Előadásaimban a középeurópai helyzetet ismertettem, főleg magyar vonatkozásban, -Az amerikaiak érdeklődésének titka abban rejlik, hogy az unitárius egyház tulajdonképpen innen nőtt ki. Négy hónap alatt 33 gyülekezetet látogattam meg, örömmel hallottam, hogy a vasárnapi iskolákban, azokban az imáságokban, amelyeket a gyermekekkel mondatnak el, benne van a magyarokért való fohászkodás is, Azck az unitáriusuk érdeklődnek irántunk a legjobban, akik a szellemi arisztokráciát képviselik Amerikában, Ezejrí. az úgynevezett yankek, akik javarészt a vallásüldözés elöl menekültek át Amerikába évszázadokkal ezelőtt s ezek az östelepesek. Nálunk a vallás jórészt tradició kérdése, az amerikai embereknél azonban életprobléma

0 Amerikában a szabad egyház, szabad állam elve érvényesül, ami bizonyos függetlenséget kölcsönöz az egyházaknak, amennyiben az állammal szemben is a maguk intencióit érvényesitik. Az összes amerikai felekezetek egységes blokkba léptek azzal a céllal, h»gy a világ számára a békét biztosítsák. A Kellogg-paktumnak a megszületése tulajdonképen arra a közszellemre vezethető vissza)amit az igy értelmezett nemes pacifizmus révén az egyházak teremtettek meg. Amerika a legkevésbbé részesült a háború borzalmaiban és az egyházaknak sikerült mégis a kormányt rávenniök a leszerelés gondolatának mogvalósl\ tására. E elvi határozatot provokáltak ki, amely szerint a kormány a nem' zetközi problémák megoldásának eszköz el közül a háborút egyszersmindenkcrra ^ elejtette és a nemzetközi politikában erkölcste lennek nyilvánította. Ez f biztató jel miránk nézve, mert az egyházak tisztán látják azt, hogy a béke csak akkor biztositható, ha azt a keresztény vallás tanitásálhoz hiven, az igazságnak jegyében kötik meg, a. nak az igazságnak a nevében, amely egyenlő elbánásban részesiti az összesnemzeteket<, Ez a háború csak azért /folyt, köv./