Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-08 [023]
-— ZU MULATOZÁS KÖVETKEZMÉNYE ''/Folyt. 1 .kiadá áioz./ / ;• A törvényszékkkihallgatta ezután a csalás bűntettében*. fettester sakként vádolt három Isaszegi fiatalembert, akik tagadták bűnösségüket s azzal védekeztek,hogy Gyore Győző kapacitálta őket,hogy térjenek még be utoljára a Rákóczi-uti kávéházba is> Györe volt az,aki félrehivta a főpincért és utána a sörök és borok .egész tömegét szállították a kiszolgálók s ők abban a hiszemben voltak, hogy Győré fogja végül is a számlát rendezni.. Mindhárman kijelentették, hogy ők a kávéházban már alig fogyasztottak valamit, Győré boldog-boldo gtalant kinált a vendégek közül, nem felel meg. a valóságnak az,hogy búcsúzás nélkül "angolosan" távoztak volna^sőt mikor má siap értesülték a történtekről, fölkeresték a kávéház fópincérét és a reájuk eső rész fejében harminc-harmincöt pengőtök a kifizetését felajánlották, a főpincér azonban kijelente tte,hogy ő csak egyösszegben fogadja el a pénzt. A főpincér kihallgatása következett ezután, akinek előadása szerint a vádlottak _ jó meg jelenésü emberek voltak, a társaságban hangadó Győrét állandóan főjegyző urnák titulálták és ő egyáltalában nem kételkedett abban,ho,;y a mulatozás végén a számla értékét minden bonyodalom nélkül meg fogja kapni. Győré azonban nemcsak nem tudott, de nem is akart fizetni,sőt rávette őt arra,hogy két autót kimenjenek Isaszegre, amivel ujabb költségeket okozott neki, A törvényszék több tanút hallgatott ki, akiknek vallomásai alapján Lindmayer Béla dr. királyi ügyész egyedül Gyore Győzővel szemben tartotta fenn a csalás vádját, mig a három fiatalemberrel szemben emelt vádat elejtette azzal az indokolással,hogy jóhiszeműségük beigazolást nyert és fondorlatos tévedésbeejtést az ő részükről nem lát fennforogni. Ifj.Szűcs Ferenc dr., Győré védője kérte ezután a törvényszéket,hogy rendelje cl Győré elrflebeli állapotának megvizsgálását és hivatkozott arra,higy delirium tremens miatt védence már félesztendeig elmegyógyintézetben kezeltetett. A biróság ezt az indítványt elutasította,mert az elmeállapot megfigyelésére okot fennforogni nem látott, A védőbeszéd után bűnösnek mondotta ki a törvényszék Győré Győzőt csalás vétségében és ezért egyhónapi fogházra itéltc c el, hárem vádlott~társa ügyében pedig a vádeléjtés folytán a további eljárásmegszüntette. /MOT/ Ma. -—NYOLCÉVI SZIGORÍTOTT DOLOGHÁZRA ÍTÉLTÉK RABLÁSÉRT. Hir Schönhauser Lajos huszonhét éves korcskodősogéd február lo-én Csapóra Istvánnót°l erőszakkal elvitt 14oo pengő értékű brilliáns fülbevalót, két brilliánsgyürüt, egy opálköves gyűrűt és egyéb kisebb ékszereket. Hirschen hausor ugyanis megjelent Hoffmann Adolf ékszerkereskedő üzletében, ott egyedül találta Csáporánét, akit egy alkalmas pillanatban a földre tepert, a ma gával hozott vasdarabbal fejbeverte, a szerencsétlen asszony száját ruhada rabbal betömte, kezeit összekötözte és az emiitett értéktárgyakat magahoz véve elszökött. Hirschenhauser ezenkívül mások kárara is követett el - szinte üzletszerűen - különböző lopásokat. A hoff mann Adolf, illetve Csáporané kirabláá.ból szármáz 0 ékszereket Hirschenhauser Lajos régi ismerőseinek, Händler Mór harmincegy óves fogtehnikussegédnek és Rosenberg Géza huszonöt évos piaci árusnak segítségével értékesítette, Az ügyet június elsején tárgyalta a budapesti királyi büntetőtörvényszék, amely Hirschenhausert rablás bűntettében és heromrendbeli lopás bűntettében, Händler Mórt és Rosenberg Gézát pedig orgazdaság vétségében mondotta ki bűnösnek. Ennek megfelelően a büntetőtanács Hirschenhauser Lajost szigorított dologházra itéltc, amelynek legrövidebb időtartamát nyolc évben állapította meg, Händler Mórt hath°napi börtönnel, Rosenbcrg Gézát pedig háromhavi fogházra itéfték az elsőfokú tárgyaláson. A budapesti királyi itélőt dala most tárgyalta ezt az annakidején meglehetősisja érdeklődést keltő rabi-támadási ügyet és a vád és a. védoler képviselőinek meghallgatása után a törvényszék itélotét helybenhagyta,/MOT/ " . K.
