Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-08 [023]

BUD JÁNOS KERBSKED LMI MIN 03Z2EER NYITOTTA I.ÍEG AMÍHGYAR BIZTOSÍTÁSTUDOIvLkNYI TÁRSULAT ELSŐ ÜLÉSLT. Ez év tavaszén alakult meg a Biztos ifea ssal kapcsolatos tudományok művelésire a Magyar Biztosítás-Tudományi Társulat, A társulat hét különböző szakosztályban fejt ki működést s az egyes szakorztályok matematikai, jogi orvosi, szociálisbiztősitási^ k-árbiztositásij gazdasági, valamint üzemszervezési szempontból foglalkoznak a biztosítás—tudománnyal. Ma este a társulat megnyitó ülést tart ott ^amelyen a magyar biztosi tási szakmának reprezentánsai valamiennyien megjelentek Gergely .Tódor a Biztosito Intézetek Országos Szövetsége elnökének vezetésével. Az' , . ülést a társulat elnöke B u d János kereskedelmi miniszter nyitotta meg* Köszönetet mondott azért a bizalomért, amellyel a társulat az elnöki széket neki szánta, s ha bár, mint mondta,őzzel a problémával nem sokat foglalkozott mégis örömmel vállalta, mert ez az intézmény hiányt van he vatva pótolni gazdaság—társadalmi életünkben. - Nem akarok ebben a körben a biztositás jelentőségéről és fontosságáról szólni,itt nincsenek is sokan akik minderről meg ne lennének győződve s eddig meg is van a kérdés oldva, mind .nki átérzi a biztositás jelentőségét hiszen vannak a biztoaitásnak olyan ágai , amelyek hatalmas tömegekéit ölelnek fel o s szociális feladatokkal állanak kapcsolatban.Az állam és a tár sadalom együtt lep fel, mint olyan tényező, amely a biztositás kérdését megakarja oldani. Ma a szociális bizbfceitás idejét éljük^ a szociális eszmék kc szakát és napról napra mintj hatalmas lépessel törekszik állam és társadalom ezeknek a problémáknak, a egoldásárak Kétségtelen, a biztosítás ügye nagyon sokat nyert jelentőségében, azónban 'a kérdés egyáltalában nincs kimerítve, a biztositásnak széles terrénumai vannak, amelyek kivül esnek ezen a körönddé azért éppen o lyan nagy jelenséggel birnak. Nem térek rá az egyes ágakra hiszen itt szakemberek ülnek, akik tudják, hogy az emberi élettől kezdve a gazdasági elet különböző funkciójáig milyen nagy a területe és a jelaatősége a biztősitosifcásnak. Jöv. kockázatokat, jövő kellemetlen esélyeket kell eltávolitania, biztosítani, ke] a létét egyéneknek és vállalatoknak, ez köztudomású tény és mégis azt látjuk hogy dacára ennek helyzetnek a biztositás nem fejlődi k olyan "határozottság • gal, mint az kívánatos volna. De ez természetes is, az emberek nagyon neheze viselnek el kisebb áldozatokat is, még akkor is, ha azokkal nagy eredményeke

J lehet elérni, vagy nagy veszélyeket lehet kizárni. Itt van a propaganda kérdése, smely az egész biztosit ásnak • gerince. Ezt a kérdést a gya.korlar;! élet kell, hogy megoldja, mint ahogy törekszil is arra a maga szervezettségével. Azonban ezen tulmenóleg a biztositás; keli hogy az elmélet terén is találjon támogatást és éppen ebből a szempontból k indulva üdvözlöm melegen ezt az intézményt, mert lehet valaki különböző véleményen magáról az elméletről, de a helyes elmélet mutatja meg az utat a gyakc lati elet felé, viszont a gyakorlati elet simulékonyságának kell megmutatnia az elmélet, feladatait, A biztositás terén számos olyan ág van, amely nincs tisztázva^ amely tisztázást követel éppen a gazdasági élet ós a társdadaimi . let egyre bonyolódó szervezete számára. Igaz, hogy a gyakorlati elet fela- ' data ezt megoldani, de semmi olyan jótékony'nem lehet a gyakorlati élétre, mint ha van egy szervezet, amely minden érdektől és elfogultadtól mentesen t' gyalja le ennek a fontos gazdaságtan ad almi ágnak a problémáját* Ezt van híva. va megvalósitani ez az intézmény. Hova fog fejlődni a biztosításügy ma még nem tudjuk. Látjuk azokat a törekvéseket, hogy mind szélesebb néprétegeket vonjanak bele Hz emberi elet és az azzal kapcsolatos biztositásba,de milyen hatalmas területet ülel fel a I javakba forgalom, a tűzbiztosítás. Itt is a problémák tömegével kell számolr.i / de mennyi még a kentrever z .érdes magán az egyes biztosítási ágakon belül

a A legnagyobb kontroverz kérdés pedig az, hogy hogyan állapítássá k meg az áll* nak és a magán-gazdasági életnek a szerepe. t Pa Magyar Mérnök és Épitészcgylet disztérmében /Fclytatása következik:/