Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/2

1929-09-21 [022]

/ Megalakult a Magyar Fabiánus Társaság. Folytatás . / Miként azonban, egy városba különböző utak futnak össze, a szélrózsa minden irányából, amelyeket a különböze utasok használnak, éppenugy a szocializmus is különböző utakon közelíthető meg. Más uton éri el a munkásság, amelyet osztályöntudata állit a szocializmus szolgálatába, és más uton a polgári ér­telmiség, amelynek szociálist': gondolkodását részint ugyan.csak gazdasági ér­deke, részint azonban a Vezotőszoroppol egybekötött erkölcsi kötelesség deter­minálja. Minden athikának első para.ncsa a társadalmi igazságosság, és a társa­dalmi tudományok „léc igazsága, hogy a fennálló gazdasági berendezés kiáltó ellentétben áll ezzel az ethikai paranccsal. Ma még számos akadály tornyosul az igazságnak ezen az utján az értelmiség elé. Éppen ezért van szükség a fel­világosításba. Fel kell világ ositarii az intelligenciát, hogy a szocializmus nem lelketlen izgatók találmánya, hanem a társadalmi fejlődés szükségszerű iránya, hogy a szocializmus n.m: fegyházzá akarja változtatni az államot, hanem az egyéni szabadságot kivanja biztosítani, hogy nem a magántulajdont, hanem a munkanélküli jövedelmet igyekszik megszüntetni, es ezzel éppen azt akarja el­érni, hogy minél több embérnek legyen magántulajdona, hogy a szocializmus nem jelenti az emberek termesz t-js egyenlotl nségónek lehengerelő sót, hanem annak biztosit ás át, hogy mindenki tehetségéhez mértén szolgálhassa.a társadalmat, és hogy a szocializmus, még ha akarna, som lehetne nemzetellenes tanitás, mert minél több embernek, tehát a nemzet minél nagyobb részének igazságát szolgálja. Ezeket az ellenvetéseket elhárító tudományos munka nem könnyű feladat, mert a törp-é kisebbség önző érdekeinek védelmében mindig ujabb ellenvetéseket fedez fel. A szocializmus megértésében a 'világháború óta nálunk inkább visszaesés, mint haladás tapasztalható. De az ege sz magyar társadalomnak erdeke, hogy a szo dali-must n . engedjük nemes egyszerűséggel zsidókérdéssé d .valválni. Éppen o fejlődés szükségszerűségéből következik, hogy a megértés magának az értelmiség­nek érdeke, mert a szocializmus azt mondja a bérrabszolgaságot védő intelligen­ciának, amit Kossuth mondott a jobbágysághoz ragaszkodó nemességnek : " Veletek, sőt általatok, ha lehet; nélkületek, sot ellenetok, ha kell !" Ezek után Vámbéry felolvasta az' angol Fábián Society-nak hozzáintézett, sürgyönyet, amelynek'szövege a következő : " A Fabian Socirnty örömmel értesül az Önök alakulásáról, üdvözleteit küldi és legjobb kivansággal kivanja sikerü­ket. G a 1 t o n titkár„ 11 Vámbéry hagy tetszéssel fogadott beszéde után a közgyűlés elfogadta az előterjesztett alapszabályokat• A választások során a közgyűlés elnökül N a g y ny. minisztert, ügyvezető-elnökül dr. V a; m b é r y Rusztcre egyetemi tanárt, alolnökökül : G ö n c z y Jenőt, B r a u n Flóbertet és S z á s s Zoltánt választotta meg. A társaság főtitkára, dr. Admetó Géza jogakadémiai tanár, titkárai: Farkas Imre, Róna Imre, és•Szabó Bertalan lettek, A számvizsgálóbizottság tag jaiul a közgyű­lés Bzrtos Dezsőt, Forgó Istvánt és dr. Fried Ödönt választotta meg. Pénztáros Illés Marczel, ellenerők: dr. Fülöp Zsigmond és dr. Vámos Henrik lettek. A vá­lasztmány tagjaiul a közgyűlés többek közt dr. tolassa Józsefet, Bonod-k Mar ­colt, Bresztovszky Edét, dr. Berezel Aladárt, dr. Fábián Dánielt, Fenyvessy Lászlót, dr. Kadossa Marce-lt, Kernstock Károlyt, Krouzer Lipótot,Kemény Gábort, Mónus Illést, dr. Hagy Vincét, dr. pfeiffer Richárdot, Pikler J. Gyulát, dr. Rubin Lászlót, dr. Ruppert Rezsőt, Sós Aladárt, dr. Supka Gézát, Szeberényi Lajos Zsigmondot, Szimonidesz Lajost, Tirnolli Sándort, Vágó üózsefet, Vikár Bélát, Zsolt Belát, dr. Fejes Né lát , Kódol ányi Jánost, ár, Cs-ocsy Imrét, f Erdős Lajost, dr. Polónyi Dezsőt, Ignotust stb. választotta meg. Jegyző : Kinsz­y ky Imr-e es Máriássy B-éla lottók. A megválasztott tisztikar nevében Szász Zoltán köszöntötte a *> közgyűlést, f /MOT/B. ,S

Next

/
Thumbnails
Contents