Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/2
1929-09-21 [022]
: EGYHÁZ í ! " ,; H I R EK, . >'"'."•''.ANTAL GEZá PÜSPÖK EVT -JELENTÉSÉBEN KEGYILÁGITJA. A FELEKEZETEK KÖZÖTTI VISZONT. -' v Kaposváron holnap reggel kezdi, évi,, rendes közgyűlését d dunán. tuli református egyházkerület, s a tárgysorozat "középpont jábán ••-A. n t a 1 Géza dr.-nak, az egyházkerület püspökének jelentése' áll. A jelentésből,amely .. 'nem csupán az egyházi esztendő műnk" s t -< t is zt iká j át foglalja, össze,' hanem széles- "távlatokat ny'i.t "elvi problémák felé •is,módunkbah'v^.n közölni azt a nagyérde v 'ességü részletet, molybeh ? főpásztor a felekezetközi viszonyt világitja meg, Antal Géz~ .dr, püspök ebben a tekintetben a következőket ... mondja: ; . 1 Tisza látván intelme. : .. • - Felekezetközi téren a 1 Evolyt é'vc-eii, iá ja alom, t*őbb ojjnn E.''.'.: mozzanat merült fel, amely az ellentétek további kiélesedéséről tanúskodik, állandó izgató anyagul .szolgál a római katholikus egyháznak a vegye3- . házasságok kérdésében sokszór szélsőségesen kifejezett állás pont j a, am int ..... arról missziós papok .szónoklata miatt, a mult évben is számos helyről hangzott fel panmsz, Önkéntelenül is vissza kell gondolnunk a "Ne temere... wdekrétum kiadásakor mutatkozó jelenségekre, A dekrétum megjelenésekor a .minden felekezeti elfogultságon felülemelkedő s nemzetünk javát és jövő boldogulás", lehetőségeit oly tisztán látó gróf Tisza István, .főgondnoki inegn/itóbeszéeében a következőket mondotta,*'; " # --. E - "A mi-.-magyar társad - lmunk, • ma'jd&óm zt mondhatnám, a vegyes házasságokra vn felé'pitve. Alig akad o-salád, ,áhelyiknék rokoni kötélékeihez más valláshoz tartozó 3gyé&ek is házasság utján nem csatoltattak volna. Alig van család, amelyiknek belső bóké'je - n -m nyugoe hókazon, hogy a római, "'katholikus egyház legalábbis olyan modus vivendi-t találjon, ameiyríél fogva belenyugszik a vegyösházasóágok-intézményébe és nem köti a vegyes házasságokat oly f el tételekhez, melye"-nok megtartása lealázó Volna a nem-kathelikus félre, meg nem tartása pedig a katholikus fél ' 1 elkinyuga lnát háborítja meg,, őt állitj a ama. rettentő dilemma elé,, hogy- ágyasnak tekinti őt . a ; saját egyháza, hogy meg; van bélyegezve, c hogy pellengérre van állítva saját hitsorsosa! ^il'ő.tt .'Ez a tény. áll a maga'; mezítelenségében előttünk és én"- mondja Tisza" Is.tvan gróf - hem. képzelő k, nem képzelhe.tek a felekezetközi békére, a magyar társ add lomeö-s 3 zhangj ára és egyetértésére nézve' ennél rfélyebbreható, nogyobb veszedelmet-. ,T - A római kúriának a vegyes házasságokban elfoglalt álláspont j a, a XVTII.száziü közepétől kezdve az volt - fely tatja jelentését Antai püspök,-hogy a tridenti egyházjoggal szemben hivat'losan is elismert és alkalmazott bizonyos kivételeket. Ezeket a kiviteleket mind több-. ; és több állam területére terjesztették ki, s nálunk, Eagyarországon évtizedoki; tartó küzdelem után, melyet elsősorban magyar katholikus férfiak vlfctak meg, nomoslolkü magyar főpapok közreműködése mellett, a kúria a. kivételt 1841-ben Eagyarorszagra is kiterjesztette, s 'ha több mint hatvan esztendőn keresztül natáíyban állott. Nem szándékozom kérdésnek azz"l --z olőaláv .1 foglalkozni, hogy Mennyiben változtatott ezen a helyzeten a corpus iuris." canonlcl-nak 1918-ban történt életbeléptetése^ csak azt óh"jtom tén/ként leszögezni, hogy ezzel ? kivételt megszüntető intéz- • kedéssol újra előállott az a fenyegető veszély, hogy a vegyes házaséággal kapcsolatban, az egyház Ik versengése megrontj" a társadalmi békét és a f elekozetközi viszonyt. - Hogy a kivétel statuálás a nem képEz dogmatl^r. i akadályt, azt ennek a kivét élnek egyes országokban majdnem két század óta, nálunk pedig több évtizeden át való .elismerése mutatja legjobban s én nem fojthatom el a reményt, hogy ami a Lonovicsóknak és Csernochoknak sikerült, az"s1kerülhet megfelelő módon a magyar hazafias főpapság felekezetközi békét j fenntartani törekvő álláspontjának. / - A felek -zotközi helyzet megbomlásának kótségkivül ez" az | alapja, s azok a sajnálatos jele-nségek,ameíyokét feltűnni látunk,inkább csak következményei az ezáltal okozott feszültségnek.Hirlapi cikkük,a nagy riyilu vánösság előtt tett nyilatkozatok csak mérgesitik a helyzetet s csodálkozhatunk-e, ha Haller István halasi beszédére az ötmillió katholikus ökölről, Miskolcról nem hangzott szolidebben a válasz, mint ahogyan elhangzott. /folyt, köv./
