Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/2
1929-09-19 [022]
AKIK RULE TT SZISZTÉMÁT TANULMÁNYOZNAK. Ez-év nyarán bizalmas értesítés érkezett a rendőrs égre, hogy a Stáhly-utca 15. számú házban egy társaság ruletten játszik. A detektívek meglepetésszerűen megjelentek a jelzett lakásban és az ott- ixii±fcsk tartózkcdéka&ms xii± igazoltatták, majd pedig tiltott szerencsejáték miatt följelentést tettek ellenük.. A büntető járásbíróságon Tamás Lázár dr, járásbiró ma tárgyalta F ischer z oltán lakásügynök és társainak ügyét, Pischcr tagadta bűnösségét és azzal védekezett,hogy öt egy kávéházi asztaltársaság kérte meg, keressen egy csöndes lakást számukra, KgJOC ahol egy rulattszisztémát nyugodtan tanulmányozhatnak. A Stáhly-utcai lakást ajánlotta erre az asztaltársaságnak s ezt a lakást biaonyos időközökben ki is bérelték és esetről-esetre fizettek a lakás adónőnek. Előadása szerint az asztaltársaság tagjai meg-' rögzött "tudományos alapon" foglalkoztak a rulettjátékkal, akkor azonban, mikor a detektívek megjelentek, játék nem folyt. Reisz Tivadar, Somló Imre, Herskovics Ööön magántisztviselők hasonlóképpen védekeztek s előadták,hogy nem pénzben játszottak, csupiín tanulmányozni akarták a szerencse eshetőségeit, A razzia alkalmával egyébként sem volt játék. A biróság kihallgatta ezután Schnell József és Lázár Béla detektivfelügyolőkjet, akik határozottan vallották, hogy amikor ők megjelentek a lakásban, a társaság tagjai zseton nal játszottak,hogy azonban ozt a zsetont maguk között értékelték-e valamire arr°l nem tudnak. *z asztalon egy kis skatulyában négy pengő néhány fillér találtak csupán, amelyekre vonatkozóan a vádlottak azt adták elő, hogy ozt a pénzt ők adták össze husz-harmlnc fillérenként a lakás használatáért. A bizonyitási eljárás befejezése és a perbeszédek elhangzása után a járásbiró ság valamennyi vádlottat felmentette, mivel megnyugtató bizonyitékot nem lá tott fennforogni bűnösségük mellett. /MOT/ Ma. —ÍTÉLET NÉLKÜL FEJEZŐDÖTT BE A VASZARY KONTRA BOKROS BIERMANN-PER. Megemlékeztünk ítöbblzben arrml a polgári perről,amelyet Bokros-Birmann D e zső szobrászművész indított Vaszary János festőművész ellen. Bokros ugyanis azt panaszolta, hogy Vaszary Jáncs megakadályozta , hogy egyik szobra az 1928-as velencei reprezentatív kiállításra kerüljön. A kereset szerint a kiállításra szánt müveket a Nemzeti Szalonban gyűjtötték össze, s a zsvmi taMuvnfiIrfEa Bokros-Birmann "Újvári Péter képmása" cimü szobormunká^is elfogadtaf z azonban ennek ellenére kimaradt a velencei kiállításról. Az alperes Vaszary János a keresettel szemben azzal védekezett, hogy bár ő volt a kLéllitás művészeti rendezője, a teljhatalmú megbízott Kertész K. : ióbert h.államtitkár volt, aki a kultuszminiszter intenciója szerint járt el a kiállítási a nygg kiválasztásánál. Ha tehát Bokros Birmann szobra kimaradt, az Kertész K,Róbert tudtával és beleegyezésével történt. Ma volt az ügyjen folytatólagos gárgyalás Nyiry Zoltán dr. törvényszéki bírónál, Ítéletre azonban nem került/, mert a felperes letette a pert. A bizonyítási eljárás során ugyanis mára idézte be a törvényszék tanúkihallgatásra Kertész K. Róbert h. államtitka* t, akit eskü alatt ki is hallgatott. Kertész K a Róbert elmondotta, hogy minden kiállításnál egész sereg előzőleg elfogadott mü marad ki,mert nem tudják mértanilag kiszémltai I, mennyi fér el a termekben. Egyébként a por tárgyát képező szobor a helyszűkén kivül az Ő utasítására maradt ki, mert nem találta alkalmasnak arra, hogy a kiállítás anyagába belekerüljön. Az államtitkár kihallgatásénak befejezése után Bokros Birmann jogi képviselője bejelentette, hogy leteszi a pert, A törvényszék ezt tudomásul vette és kötelezte Bokros Blrmannt 45o pengő porköltség megfizetésére,/MPT/SY. —-A SZENNYVIZTÖS ELPUSZTULTAK A HALAK « A HÁLÁSZBÉRLÖ BEPERELTE A GYÁRAT . Érdekes és nagyértékü kártérítési pert tárgyalt ma Marczelly Zoltán dr. törvényszéki tanácselnök. Somogyi István dr. nyűg.igazgató tanár 3c.927 pengő és 2o fillért követel bírói uton a Nemenyi Testvérek Papírgyártól 3 Somogyi Istvánnak a csemeli részen halászati bérlete van, s a zsákmány m indád óig .; kielégítő volt,amig a Neményi -féle papírgyár fel nem épült Csepelen. Ettől * az időtől kezdve a halak mindig kevesebbek lettek a Dunában, úgyannyira, hegy Sóim gyl az okát kezdte kutatni. Kiderült, hogy a papírgyárból a Dunába vezetett szennyvíz mérges vegyi anyagokat tartalmaz, s ez okozza a tömeges halpusztulást. Erre a megállapitásra a halélettanl e lzennyviz kísérleti állomás véleménye alapján jutottak, 3 ezek alapján meg is indult a gyár ellen a kihágás! eljárás,. Az eljárás során beigazolódott, hogy a szennyvízzel egyu.tr ártalmas anya ok korülnek a j Gunába,amelyek megfertőzik a vizet. Az eljárás végén - a felperes 3zerint - meg isbüntették a papírgyár tulajdonosait, -.,.£« /folyt, köv.
