Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/2

1929-09-18 [022]

HÍREK, IPÁROSGYL'LES TUR-EN. AZ aszódi járási ipartestület Tura községben iparos­gyűlést tartott, melyen L é h n e r Ietbván hosszabb beszédben ismertette az iparossággal az ipari hitel kérdését, a termelés racionalizálását, az i­partestületi élet fontosságát, az Iparos öntudat fejlesztését, valamint rá­mutatott a közeledő törvényhatésági választásokra, s ezzel kapcsolatosan a kisiparosság teendőire', Felszólaltak még Kalmár Lajos, az aszódi ipartestület alelnöke, Némedy J., aszódi elöljáróság! tag és V á r ­k o n y i J, tura! elöljáró sági megbízott,/HOT/B, A GYÖMRCI IPARTESTÜLET HÁZSZENTELESI ÜNNEPÉLYE, A gyomról ipartestület szép ünnepség keretében szentelte fel újonnan épült székházát. Az ünnepségen megjelent gróf Teleki Tiborné, a kerület országgyűlési képviselőjének neje és az ipartestület zászlójának anyja, továbbá Meskó Rudolf járási fő­szolgabíró, Okolicsányi-Kuthy Dezső egyetemi tanár, valamint a gyömrői ipar­testület tagjai teljes számban. Az ünnepség a műkedvelők dalkarának éneké­vel kezdődött, utána pedig S c h u 1 o k Mihály ipartestületi elnök üdvö­zölte a vendégeket. Az ünnepi beszédet felsőkubinyl M e s k ó Rudolf főszol­gabíró tartatta, majd L i p p a y István dr,, az IPOSZ tb. igazgatója üd­vözölte Gyömrő lakosságát abból azalkalombcl, hogy az iparosság adakozása és közreműködése révén sikerült szép székházat építeni. Majd P r a u s e József rom. kath,, utána pedig dr. H a 1 m y János ref. lelkész áldotta meg az uj székházat. A gyömrői dalkör éneke után Sehulok Mihály elnök zárta be a diszgyülést, mely után ünnepi ebéd, délután pedig szüreti mulatság következet /MOT/B, KÉPZŐMŰVÉSZET. VÁRADY GYULA FESTŐMŰVÉSZ MEGHALT. A magyar képzőművészetet nagy veszteség érte, V á r a d y Gyula festőművész 62 éves korában,a megszállott Komárom­ban, ahrl látogatóban^olt, váratlanul elhunyt. Várady Gyula művészeti pá­lyafutását a 80-as években kezdte, mint a mintaragztanrda növendéke. Tanulmá­nyait Münchenben, Fárisban folytatta és Londonban fejezte be. Egyike volt a legőszintébb hangulatok mesterének és mint kiváló tájképfestöt, külföldön j is ismerték. Balatoni képei és dunántúli tájkéjsBl a közönség körében a leg­íüismertebbek. A nyilvánosság elé 1911-ben lépett, ekkor állított ki először a i ®Műcsarnokban. 1923-ban megnyerte a Fészek diját, 1926-ban pedig a Műcsarnok j£kollektív kiállítást rendezett müveiből, A festészet mellett iparművészeti \ munkásságot is fejtett ki, a székesfőváros iparrajziskolájában tanári állást vállalt s a hegedükészitést tanította. Több kiváló tanítványa külföldön he­lyezkedett el mint hegedükészitő. Ennek az iparágnak mestere volt, drágán fi zjtték meg alkotásait. A magyar képzőművészet tehetséges, szorgalmas munkásai vesztette el benne. Temetése csütörtökön délután lesz a megszállott Komárom­ban. /MOT/B.

Next

/
Thumbnails
Contents