Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/2

1929-09-26 [022]

TELEKI FAL GROP NAGY BESZÉDDEL NYITOTTA MBS A KÖZGAZDASÁGI EGYETEK UJ TAHÉVEÍj Csütörtökön dőlclött nyitották meg a Közgazdaságtudományi Egyetem tize&ik tanóvót. Az ünnepélyes megnyitás olött az egyetemi tor.iplor.iban a hallgatók Venl Sanc-ton vettek részt. Az ünnepélyes szentnisét E r n s z t Sándor prelátus mondotta. A Közgazdasági Egyeteu Szerb-utcai épületében tartott megnyitóünnepségen megjelentek: Ivl a y e r János földmüvelésügyi miniszter, M agy a r y Géza min, tanácsos, SétbyAntal, Tóth Jenő, Vargha Imre államtitkárok, Gömöry-Laiml László min, tanácsos, Szily Kálmán a Eüegyote. rektora, Hutyra Ferenc az állatorvosi főiskola rektora, Tomcsányi Kóri-j és Laky Dezső dékánok, Purébl Győző, Konkoly-Thege Sándor, Gesztey-Nagy László, és sokan mások a tudomány és a közgazdasági élet jelesei közül. D o b y Géza dr, lelépő dékán üdvözölte a megjelenteket, majd vázolta, hogy a régi tipusu tudományegyetemek mellett miként fejlődött ki világszerte a közgazdasági egyetemek ós karok uj tipusa. Ezután beszámolt a tanév történetéről, az uj tanárok kinevezéséről, az ösztöndijak odaitéléseről, az ifjúsági segélyzőegylet működéséről, az angol, német és francia nyelvi kör fejlődéséről, s az egyes tanszékeken folyó tudományos munkáról. A beszámoló beszéd után jó kivánata kisóretében átadta a dékáni lánvot az 1929-30 tanév dékánjának, gróf Teleki Pál dr,-naic, aki másodszor tölti be a dékáni tisztetTeleki' Pál gróf dékáni megnyitóbeszédében azt hangoztatta, hogy most, amikor másodszor ül a dékáni székben, nem kevésbé nehéz problémák állnak előtte. Első dékánsága idején formailag és tartalmilag mog kellett alkotni a tanulmányi rendet, Azóta az egyetem tartalmilag gyarapodott. Sok uj taneszköz áll az egyetm rendelkezésére s a szemináriumok és intézetek közül számos első a maga nemében az egész országban, tangazdaságban és az intézetben értékes kísérletek folynak. Majd igy folytatta: - Tartalmilag tehi gyarapodtunk és stabilizálódtunk. Sajnos nem mondhatom ugyanezt formailag és ez a formai megoldás lesz dékánságomnak leginkább előtérben álló, de egyben legnehezebb feladata. Ebbnn a feladatunkban magunk mögött érzek egy erős közvéleményt. Ez a közvélemény tények formájában fejeződik ki

c A legfőbb tény, hogy hallgatóinknak a száma állandóan nagy. A kar gyermekéveinek elmultával 1200-1300 körül stabilizálódott a hallgatóság létszáma. Talán még élesebben mutatja ezt az, hogy a magyar szülők és egyetemre törekvő ifjak keresik a tudásnak azt a körét, amelyet itt sajátíthatnak el. A hallgatóság száma az idén sem csappant ramg semmivel, pedig épen abban az időben, amikor a szülőkben és gyermekeikben a pályaválasztási elhatározások meg kellett, hogy érlelődjenek, oly nyilatkozatok történtek és olyan hirek keringek a fakultás jövője felől, aimelyek nagyon is alkalmasak lehettek volna az uj egyetemi polgárokat másfel^terolni. A kormány céltudatos elhatározásaiban is kidomborodik a közgazdasági "tudományok mind növekffő fontossága ugy a nemzet jövő életében, mint speciálisan az államszolgálatban, a közigazgatási pályán is, A kultuszminiszter ur a )

budapesti egyetemek többi fakultásain a létszámhatárok folytán fel nem vett jeles hallgatókat az idén épen a közgazdasági fakultásra irányitotta avval az ckadatolással, hogy közigazgatásunkban szélesebben alapozott közgazdasági és gazdasági praktikus ismeretekre van szükség* Ugyanezt bizonyltja a } közigazgatási reform törvényének minősítési része is, amely szélesen kitárta közigazgatási szálaink hallgatói előtt az érvényesülés kapuit. Ennek az intézkedésnek a hatása az idei beiratkozásoknál rögtön meglátszott. Ezután bemutatta, hogy az egész világon milyen rohamosan heditja meg az egyetemeket a kereskedelmi és mezőgazdasági tudományok egész sora. Ismertette az amerikai, németországi, hollandiai és franciaországi viszonyokat, majd történeti visszapillantást vetett a kereskedelmi és mezőgazdasági tudományoknak az egyetemeken való felvételére. /Folyt.köv,/