Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/1
1929-09-06 [018]
PERESKEDÉS EGY TERVBEVETT DUNAUSZÓDA KÖRÜL. Lovag Ahsbahs Lajosáé polgári pert indított dr.Bogdanovics Milosné egyetemi tan.'r felesége ellen, A per előzménye az, hugy lovag Ahsbahsné és B D gdanoviosné között mér régebben tárgyalások indultak, amelynek alapját egy közösen létesitendő dunai uszoda képezte, Ugy állapodtak meg, hogyha már kiszemelt dunaparti részre partbérleti engedélyt szereznek az illetékes forumok• tél, az uszodát felépittetikf és a befolyó jövedéi mnn. osztozkodnak. A partberleti engedély ügyébon - a .' kereset szerint - Ahsbahsné el is járt. s az uszoda terve a legjobb uton volt a megvalósulás felé, amikor Bogdanovicsné állitálag minden különösebb ind<->k nélkül kijelentette, hogy nem hajlandó a társulásra. A váratlanul megváltozott magatartás - mint Ahsbahsné keresete előadja - sa lyos anyagi károsodással járt, úgyannyira,hog a felperesnek járó összeg lo.ooo pengői'ug . Ennek az összegnek blró'uton • való megtérítését követelte lovag Ahsbahs Lajosné, aki keresete végén még w m -gjegyezte, hegy namm az uszoda épitkezési költségeinek financirozója is jelentkezet^ anikor Bogdanovicsné elállt^az eredeti megállapodástól. Kéry János dr. törvényszéki biré többizben tartott má 1 az ügyben tárgyalást. Az alperes Bogdanovicsn Milosné a keresettel szemben azzal védekezett, hogy a part bérleti jog ügyében nem a felperes, hanem ö járt el. Szeé rinte Ahsbahsné nem tartotta be a megállapodást, a partbérleti engedély mer megvolt,amikor még mindig halogatta a terv továbbbiteléhez szükséges utánjárást, s az a veszély fenyegetett, hogy az egyévi próbaidőre adott engedély lejár. Ezek a körülmények késztették arra;-hogy a további együttmunkálkodást beszüntesse. A kereset elut,. altosát kérte.-;' >' *, '. • " .. <"•- • .• • Kéi'ybiró folytáé la'gos tárgyalásra november végére t űzött ki határnapot /MOT/SY. — " A BANK ÍRÁSBAN KÖTELES ÉRTESÍTENI ÜGYFELÉT, HA A MEGÁLLAPODÁSNÁL VÁLTOZÁS TÖRTÉNT. ! ' Érdekes indokolássá], hozta meg Ítéletét Kéry János dr. törvényszéki biró abban a polgári perben,amely egy bankügylettel kapcsolatban indult Márkus Pál halasi gazdálkodó és Tímár Tibor halasi birtokos között, Márkus Pál 15o holdas birtokát eladta Timár Tibornak, aki a véte ugy tudta lebenyclltani,hog a birtokra 2o.oco pengőt felvett. A pénzkölcsönt a Kisbirtokosok Országos hitelszövetkezete folyósította Tímárnak* Az elszámolás körül később a régi A és uj birtokos között 2ooo pengős differenciát kellett még kiegyenliteni, illetve a bank tartozott a 2ooo pengőt Márkus Pálnak kifizetni. L pénzt azen ban nem'Márkus, hanem Timár kapta kézhez állítólag Márkus szóbeli beleegyezésével. Ekörül a kifizetés körül azután per keletkezett; Márkus a bírósághoz benyújtott keresetében a banktól követelte a szerinte még neki járó pénz Kéry János dr. törvényszéki biró előtt a hitelszövetkezet azzal érvelt,hogy Márkus zóbeli tárgyalások alapján hozzájárult ahhoz, hogy a kölcsönből még kifizetésre kerülő 2ooo pengőt Timár kapja. A törvényszék a peres felek felszólalása után Ítéletében köifem3aammm a hitelszövetkezetet marasztalta cl a szóbanforgó összeg erejéig, Az Ítéleti indokolás kimondja, hogy minthogy az eredeti megállapodás Írásban görtént, a hitelintézet köteles lett volna a később eszközölt változtatásról ugyancsak Írásban értesiteni a felperest, A törvény z ék megítélése sz érint a perben döntő érvként nem mérlegelhető az a körülmény,hogy Márkus szóbeli _ tárgyalás on tudomásulvettc,hogy a pénzt TI már kapja^^gy/é őrendü pénzintézet minden körülmények között köteles a szé beli megállapodást is Írásba: fektetni, ami jelen esetben nem történt megfejezödött be az érdekes indokolás.-/MOT/SY.
