Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/1

1929-09-16 [018]

HÍREK. CSERNA ENDRE EZREDES MAGHALT. Newyorki távirat szerint C s e r n a Endre ezredes a ölevlandi Szabadság főszerkesztő tulajdonosa, 46 éves korában Newyorkban, ahol üzleti tárgyalásai voltak, szivszélhüdésben hirtelen meghalt Csorna Endre ezredes az amerikai magyarság egyik kiváló vezére volt.k,iz AMOSZ-bnn, az Amerikai Magyarok Országos Szövetségében neki juttatták az egyik kormányzótanácsi tisztséget. A sajtóügyek vezetését bizták rá, neki volt a feladata, hogy ugy az amerikai magyar sajtóban, mint az angol sajtóban a Magyarország újjáépítéséről szóló hireket és az amerikai közvéleményt a revízió szolgálatába állítsa. A 46 éves ember tele volt .ambícióval és lelkesedéssel, körülbelül egy esztendő óta nagy üzleti ügyei mellett minden energiáját a magyarság nagy ügyénele szentelte. Fáradhatatlanul dolgozott nemcsak a magyarság körében, hanem kiépítette összeköttetéseit s az amerikai politikai vezetőegyéniségeknél fáradozott azon, hogy a magyar igazságnak harcosai közé toborozza okot. kognyivánult az - kívánság, hogy a két magyar amarikai napilap egy kézre kerüljön. Cserna opciót kapott a nevyorki lapra és éppen ezek miatt a tárgyalások miatt utazott Newyorkba, amikor váratlanul elragadt-., az élők közül a halál. Cserna tizennyolc évvel ezelőtt, mint egészén fiatalember ment ki Amerikába és először Kiss Emil bankházában dolgozott. Hamarosan szerepelni kezdett a magyarok között, verseket irt, amelyeket a magyar egyletekben felolvasott, sőt később egy színdarabját Is adták a magyar egyletekben. Nemsokár Csikágóba'került, ahol egy nagy?er hetilap vezetését és organizálását vállalta magára. K o h á n y i Tihamér, a Szabadság alapitója figyelmes lett rá éc mint a lap csikágói megbizottját alkalmazta^ azóta a Szabadság egyik vezetőén^ bere, Eohányi később meghalt,Cöerna elvette özvegyét és az akkor nem valami j anyagi viszonyok között élő lapból hatalmas vállalatot csinált. Karrierje ettől kezdve igazán amarikai méretű lett. Minden amerikai magyar mozgalomból tevékenyen kivette részét, Clevland szivében magyar ujságházat emeltetett, majd .amikor látta, hogy a kapcsolatokat más irányba is ki kell épiteni, Ohio politikai életéből bőven kivette a részét, Clevland szivében magyar ujságházat emeltetett, majd amikor látta, hogy a kapcsolatokat más irányba is ki kell épitenie, Ohio politikai"életéből bőven kivette a részét. Bizalmas embere lett Harding kormányzónak, akibei később az Egyesült államok elnöke lett fíarding utódja Davis szintén nagyon megszerette s ebből a kapcsolatból Amerika magyarságának nagyon sok haszna volt. Clevland az egyetlen nagy amrikai város, ahol magyar városi tanácsnok, főügyész, és több vezetőember van

& Politikai szolgálataiért ezredesi'cimmel ruházták fel, az egyetlen magyar származású ezeredes volt Amerikában. Nemrégiben a németekkel teremtett kapcsolatot. Megvásárolta a b'eshter < és Amzeiger cimü clevelandi lapot és a magyar és nemét lapvállalat uj hatalmas palotába költözött. Az amerikai németeket is fel*»használta Trianon ellen indított harcaiban. Pitzburgban, a nagy gyárvárosban megvette a németeknek másik nagy napilapját, a Volksblattot és most tárgyalt Detroittal és Newyorkkal. Olyan hagy magyar uj ságtröszt kialakulásáról volt szó., mailyenre eddig még nem akadt példa Amerikában. Az volt a terve, hogy" NewYorkban, Clevelandban ad ki nagy magyar napilapot és lapjai Amerikának minden részére kiterjedtek volna. Régi vágya volt az Is, hogy angol napilapot szerez, Fordokkal szintén folytak a tárgyalások és Clevlandban akart uj angol napilapot alapítani. Most egy esztendeje volt utoljára Budapesten, ő vezette az amerikai magyarok nagysikerű zarándoklását Magyarországra. A buffalói nemzetgyűlés meg szervezésében az oroszlánrész őt illeti, az volt az álma, hogy

T a magyar igazság kivívása érdekében az egész magyarságot egy táborba kell egyesiteni. Saját egyéni érdekeit és egyéni hiúságát félre tudta tenni és nagy anyagi áldozatokkal igyekezett a nagy cél érdekében dolgozni. Az amerikai magyarság mozgalmainak kétségtelenül végzetes veszteség a halála, /MOT/B,