Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/1
1929-09-11 [018]
ÖT UTASÁVAL ELSÜLYEDT A DUNÁN EGY CSÓNAK ES KÉT HAJÓSLEGENY A DUNÁBA FULLADT. 1927. november havában halálos kimenetelű csónak szerencsétlenség történt a Dunán. Hlaics Andor Batthyány-téri révkormányos ugyanis amikor megkapta a téli szónjáradöóságát a DGT 57ol számú uszályhajó csónakján felcvozett a szénfcelepig és ott átvette a részére kiutalt tizenhat métermázsa szenet. &lalcs négy hajóslegény segítségével berakta a szenet a csónakba, amelynek pereme a túlterhelés következtében alig emelkedett ki a Duna hullámaiból néhány centiméterre. ^ legények többször figyelmeztették a révkormányost,hogy ilyen körülmények között életveszélyes lesz az átkelés, de -laics nem hallga tott az intá szóra ós ötödmagával elindult,hogya pesti oldalról átkeljen a Batthyány-té-rro, A Lánchid környékén azonban megtörtént a szerencsétlenség, a nehezen mozgó csónak erös hullámzásba került, szerencsétlenségükre erős szól is kerekedett, amely felverte a hullámokat, ugy hogy a csénak néhány másodperc múlva megtelt vizzel. A hentülők rémülten próbáltáksapkájukkal és szénlapátjukkal a vizet kimeregetni, de fáradozásuk nem járt eredménnyel,mert a nehéz csónak néhány percnyi vergődés után elmerült. Hlaics és társai úszva igyekeztek menekülni a - * - ' " lánchidkörnyéki örvényekből^ hármuknak sikerült is partra vergődniök, do Hegyi Mihály és Pösze Gyula""vizbe fulladt, vétsége A budapesti királyi ügyészség gondatlanságból okozott emberölés cimén emelt vádat Hlaics András révkormányos ellen,akit a törvényszék nyolohónapi fogházbüntetésre itélt. A bejelentett felebbezések folytán ma tárgyalta az ügyet n királyi Ítélőtábla Kállay- tanác sa. Varga József dr. főügyés felszólaláséban kérte a büntetés felemelését azzal az indokolással,hogy a revkormányosnak, aki már három évtizede áll a hajózási vállalat szolgálatában, tudnia kellett,hogy egy olyan megterhelt csónakon, amelynek pereme csupán három ujjnyirq emelkedik ki a vizből, nem szabad utrakelni. Utalt arra, hogya megmenekült két hajóslegény vallomása szerint Hiaicsot már elindulás előtt többször figyelmeztették a bekövetkezendő szerencsétlenségre. A tábla r perbeszédek elhangzása után ^laics büntetését egyévi fogházra emelte fel. /MOT/ K. A REVOLVERES VÉGREHAJTÓ BŰNÜGYE A TÁBLA ELŐTT. Ifj. Várkonyi Imre, a ceglédi királyi járásbíróság végrehajtója 1928. november havában megjelent NagyKatalin ceglédi varrő^m-akásában, hogy a kitűzött végrehajtást foganatosítsa. Várkonyival volt •* Verovszki László végrehajtat© jogi képviselője és Lengyel Károly birói becsüs. hivatalos eljárás közben Várkonyi ki jelentette,hogy lefoglalja a varrógépet, mire Nagy "Otalih azzal válaszolt,hogy ez az egyetlen kenyérkereseti lehetősége és ennek a lefoglalása törvénytelen. Beszélgetés közben a végrehajtató jogi kép viselője figyelmeztette a járásbirósági végrehajtót, hogypénzt látott Nagy Katalin retiküljeben. A varr°nő és a végrehajtó ogyidőben nyúlt a retikül után, huzakodni kezdtek s dulakodós közben Várkonyi negyvenhárom pengőt, min" törvényesen megitélt követelést kivett Nagy Katalin pénztárcájából, aki azonban továbbra sem nyugodott meg, hanem a végrehajtóra támadt,aki végül kénytelen volt előreszegzett revolverével nyugalomra kényszeríteni a varrónőt . Nagy Katalin bűnvádi feljelentést tett Várkonyi ^mre ellen,akit a ceglédi ügyészség hivatalos hatalommal- való visszaélés vétségével vádolt meg. A ceglédi törvényszék előtt a vádlott ártatlanságát hangoztatta, azzal . védekezett,hogy ő nem a sértett kezéből vette ki a rctikült, hanem egy másik pénztárcához " . •' nyúlt, amely az asztalon feküdt. A ceglédi törvény szók ifj. Várkonyi Imrét felmentette a vád alól azzal az indokolással, hogy vádlott kétségtelenül a x végrehajtató jogi képviselőjének a kijelölése alapján eszközölte a foglalást. - Akkor tehát, amikor cz alapon a vádlott a kézitáskát elvette abból a célból, hpgy annak tartalmáról meggyőződjen s amikor ezt a törvényre való hivatkoással megtette s a táskát lefoglaltunk jelentette ki, törvény sen járt el és cz az eljárása kifogás tárgyát nem képezheti. A vádlott eme tenyked.se ellen a sertett tettlegesen nem volt jogosult tiltakozni. A vádlott csak akkor élt volna vissza a hivatalcs hatalmával, ha a végrehajtató kijelölése nélkül, önkényesen, erővel vette volna el a táskát s oly összegből foglalt volna le, mely a végrehajtási törvény értolmőben a végrehajtást szenvedőnek egyhavi megélhetésére nem lett volna elég. De mert a vádlott a végrehajtató kijelölése alapján vette foglalás alá a táskát, s meggyőződött arról, hogy annak tartalma jóval több, mint amennyi a sértettnek egyhavi megélhetésére elegendő: jogosan cselekedett nemcsak a táska elvételénél,hanc annak tartalma megtekintésénél és a pénz& elvételénél is. Ha most már ezen tulmenőleg a vádlott sz azután is tovább erőszakoskodó sértettől csak a kilátásba helyezett fenyegetéssel igyekezett szabadulni, az a ténykedése a vác ORSZÁGOS LEVÉLTÁR / Pol # * köv ' /K ' t&J
