Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/1
1929-09-11 [018]
/ Nagyf cntosságu értekezlet veit a gabonapiac helyzetéről az'Országos Mezőgazdasági Kamarában. Fol?l22^ 1: s .S c r b á n Iván dr. azt a kérdést tartja tisztázandónak, hogy az iden miért van körülbelül ötpengős disparitás az argentiani és dunai búzák terhére a Manitoba Ill-as számú búzával szemben Hamburgban és Rotterdamban, S t u x Sándor rámutat arra, hogy a nyugati piacok és főleg Anglia malmai berendezkedtek az északamorikai búzák őrlésére és a mi búzánkhoz most hirtelen nem alkalmazkodhatnak, A malmok az őrlési összetételt nom tudják megvált oztatni* A közeli relációkban pedig a kereslet hiánya miatt volt csekély a forgalom. A kínálat és kereslet törvényén változtatni nem lehet. Szigeti Pál szerint a gazdaközönség, nem nézheti tétlenül a piac kedvezőtlen alakulását és nagy baj az, hogy a gazdák megfelelő helyi közraktárak hiányában az arbitrázs előnyeit nem élvezhetik. F r i e d lá n d e r Endre szerint a hitelkérdés erősen befolyásolta a gabonapiacot, továbbá az a körülmény, hogy Törökországban az oda j óbban gravitáló Jugoszlávia versenyével kellett számolnunk, amely eddig az ötszörösét exportálta annak, mint Magyarország. Belgium és Hollandia pedig oddig a mi búzánkat nom ismerte, de most, hogy az elsó szállítmányok oda érkeztek, a magyar búzával mog vannak elégedve. Az árak különbözőségére megjegyezte, hogy a magyar buza a nyugati kikötőkben, valamint Svájcban a jugoszláv és a plata-buzával paritásban van. Csehszlovákiában pedig a hello Idi gabona olcsóbb. Staub Elemér rámutatott arra, hogy az Id I alacsony ár akat az idom világtermés nem teszi indokolttá, ennélfogva nagyon behatóan kell foglalkozni az értékesítési lehetőségek megjavításával. A Mezőgazdasági Tsrményés Termékforgalmi Intézet errevonatkozólag javaslatot is tett a kormánynak, amelynek a lényege, h$gy a szövetkezeti intézmények fejlesztessenek, könnyítés történjék a hitel terén, a malmok és a gabonakereskedők pedig exporthitelben részesüljenek, R á c z Lajos dr.-a minőség-kérdés nagy fontosságára mutatott rá és rzokra a nagy különbségekre, amelyek a Tiszántúl különböző községeibon a búzaárak között fennállanak. Sürgette továbbá az enyhitést a hitelezés terén, mert a hitclmegvonások következtében vidéken katasztrofális a helyzet, Bernát ístván a hitelmogvonásról elhangzott észrevételekre kivin válaszolni azzal, hogy a Nemzeti Bank kényszerülve volt ezeket az intézkedésekot megtenni, részben azért, hegy a kamatmérséklésre ezáltal befolyást gyakoroljon, részben pedig azért, mert az általános pénzpiaci helyzet ezt indokolttá tette. Elismeri, hogy a gazdahitel-kérdése rendezendő, do ez nem a Nemzeti Bank feladata, hanem a kormányzati tényezők hatáskörébe tartozik. Hartenstoin Ignác szerint Amerika árpolitikájának tulajdonítható a tengerentúli és az európai búzaárak közötti különbség, amin mesterséges kormányintézkedésekkel negiteni nem lőhet. Rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogy a minőségi termelés mielőbb megvalósuljon. M a r s c h a 1 1 Ferenc dr. foglalkozik azzal a beállítással, amely szerint a magyar terménypiac ác alakulását az egész vonalon bíisztán a világpiaci helyzet és a kereslet es kínálat törvényei szabnák meg. Megállapítja, hegy a világpiac ér emelkedő tendenciáját a legtöbbször mily nehezen követik, viszont a bossz-jelenségeket általában milyen elánnal honorálják, A mai kereslet is abnormális, mert abnormális a kínálat, amelynek végeladás jellege van. A kivitel megy ugyan, de nézzük, milyen árban. Tavaly az első félévben kivittünk 1*2 millió métermázsa búzát, 43 millió pengő értékben ; az iden az elsó félévben kivittünk 1*8 millió"métermázsát 48 millió pengő értékben. Ez az állapot a gazdatársadalom teljes pénzügyi olnyonorodásBához vezet, ha sürgősen nem történnek meg azok az intézkedések, amelyekot mind a gazdái, mind a kereskedelmi körök részéről előterjesztettek. / Folytatása következik, / /
