Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/1

1929-09-11 [018]

/ A Vármegyei Tisztviselők °rszágos< Egyesületének kongresszusáé Folytatás-/ A jövőt fürkésző szene, nz utókat keresi, amelyeken át a magyarság őrölne''- kibontakozását biztosithatja és nemzeti nagylétének álma mcgközelitaotő lehet. Ez az ut kettős. Az egyiknek vonalát ezer év tanulsága adja, omolgyáből az a tanulság, hogy a magyar jogalkotó géniuszt szabadorujgcll hagyni, hogy k-itermelhesse a magyarság fennmaradását biztositó spécii" ikus intézményekot. Ez annyit jelent, hogy térjünk lo a rcj" lások 67-ótáSíívatba jött rohdE szerének útjáról* A másik gazdasági vonatkozású. A magyar földet a Gondvisom ílés otfcyan talajerővel és olyan éghajlattal áldotta meg, hogy ezzel Euróra ~jKánaánjává, csemogésboltj'vá lehet. Az igazi magyar buza sikértartalma na• gyobb minden má3 európai fajtánál, a magyar- gyümölcs Ízesebb minden más föld termékénél, a magyar vágóállat husa felülmúlja a bécsi piacoh összes versenytársait, az alföldi tanyavilág a legmodernebb barmonfitenyésztésre alkalmas, a mai helyzet pedig az, hogy éppen ezek a termények azok,amolyokot minden mennyiségben felvesz a mai világpiac kereslete, tehát a magyarság előtt egy nagyobbarányú gazdasági expanzió lehetőségei vannak adva

0 Ezután azzal foglalkozott, hogy az* cgyculdalu gabonatermelést a mezőgazdaság rentabilitását, s ezzel a föld népesség-ellátócrejét többé nem biztosithatja, ezért a jövőben a gabonatermelés egyoldalúságával felhő.; yva, & jóval intenzivebb mezőgazdasági- kultúra, irányzatára kell áttérnünk. Ebben az uj gazdasági irányzatban a mezőgazdasági nagyüzemeképpen—igy a kapitalista nagyvállalkozás vészit jelentőségéből, ezzel szemben növekszik a mezőgazdasági kisüzem jelentősége," A kis-p araszti üzemeké és velük együtt a szövetkezeti termelésé ós értékesítésé, vagyis a gazdasági élet organizált cs elekvéséé a jövő. Ez az uj gazdasági politika - hangoztatta - egybe—esik a magyar nemzeti érdekek vonalával is,mert ennek a politikának a 1 -özéppontjábon nemzeti létünk fundamentuma, a vagyoniak és kultúra terén feltörekvő magyai parasztság tömegereje áll. Minden nagyarányú és előrelátó szervezkedés nagy és rendszeres munkát követel. Ez a mára nehezedő magyar kérdések légsúlyosabl p obiémája. Ez nemcsak nemzetközi kereskedelmi szerződések és nemcsak az egéjjb államélotro kiterjedő országos rendszabályok, vagy a törvényhozás dolga,, hanem legnagyobbrészben faluról-falura haladó tervszerű és rendszeres közigazgatási épitőnunka, amelyet csakis az alsófoku közigazgatás tudhat megojdoni. És podig azért, mert a gazdasági közigazgatás nem tür mejbev centralizációt, nem tűri a végrehajtás helye és az intézkedésre hivatott szerv közötti távcls'.got, hanem állandó helyszíni munka ez, egy magasabbrendü nemzetpolitikai cél szolgálatában,amelynél á központi kormányakarat legfeljebb a' beavatkozás jogi és anyagi lehetőségeit, az összefügő irányítást adhatja meg. Nem egyszr -rü beamtereskedés ez, nem egy általános rendelet jó vagy rossz végrehaj t\sa'

P legfőképpen pedig nem aktaszerkesztés, hanem faluról-falura haladó állandó szervező munka. Minden egyes falu problémája az országos'programmnak egyegy darabja, amelyet az egésszel összefüggésbe kell hozni« A modern közigazgatás ma már nem annyira jogszclgáltatás, hanem sokkal inkább organizáló tevékenység, amely, sokban hasonlít aháocru gazdasági és különösen élelmezési közigazgatásának lázas munkát és rengeteg találékonyságot követelő igazgatásához. Ezt is a vármegye oldotta meg a háberu scrán

0 Minden értéket,minden energiát a gazdasági rekonstruáló:' isra kell fordítani. Vesse rá magát minden megye, minden erejével az organizáló munkára és vesse le magáról a bürokraták, ráakasztott köntösét.^e 1 egyen bürokrata, aki délbon lecsapja a tollat, amely nem' törődik semmivel, csak azzal a feladattal, amelyre rendeletet kap, egyébként szeparálja magát a rábizott közönség órzésvilágától. Ne várjon a főszolgabíró rendeletet senkitől. Kan óm járjon f alur öl-falura és szervezze tervszerűen azokat az intézménye'-* ket,amelyekből a gazdasági felemelkedés utjai adudnak. Szervezze meg azt az átalakító munkát, amely biztositja , hogy a községek egész csoportja a logexportképesobb és egységes tipusu gabonafajta termelésére térjen át,\*S szakítva a régi rendszerrel,exportcélokra alkalmas gyümölcsfák ezreit hitessék, legyen gondja az állattenyésztés fokozására és hogy az alföldi tanyavilág vegye át a modern baromfitenyésztés rendszerét, amellyel alkalom adódik a vá•' ^si és külföldi piacok ellátására, / Folytatása következik./