Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/1
1929-09-11 [018]
EGYHÁZI HÍREK. / Geduly H onr ik püspök ós Zelenka kerületi felügyelő az egyházpolitika problémáiról. / Folytatás 1. / 1876-ban a tiszai ogyháákerület felügyelőjévé választotta meg, az ^1891/93.iki alkotmányozó zsinat világi olnökl székébo emelte, " le-chy Tamás büszke, öntudatos evangélikus volt, úgymond Zolcnkfc Lajos, vallotta és példájával is mutatta, hogy egyházunk a szeretet egyháza, s h»|2$ emberek gyarlósága elválasztotta a két testvért egymástól, de nem azért, hogy ÖkA'kro elváltán maradjanak,"- Felállt helyéről és ugy fejezte be emelkedett ^ mondatait Zelenka : " péchy Tamás emlékezető legyen áldott, szelleme világítson nemzedékeken át előttünkl" Nagy érdeklődés mellett szólt a kerületi felügyelő a továbbiakban is és lelkes szavakban emlékezett meg II. Vilmos volt német császárról, 70-ik születésnapja alkalmából. " A docrni nagy férfiú elődei,mondotta a kerületi felügyelő, valahányszor csak kellett, sikra—szálltak a magyar protestáns egyháak érdekében. 0 maga, valahányszor alkalma nyílt, mindig kitüntetőleg előtérbe helyezte a magyart, elismerve fajunk erényeit. Egyház kerületünk néhány évtized előtt volt püspöke, boldogult atyám előtt, ugymon Zclonka Lajos,- mís Vilmos császár jogosnak minősítette és helyeselte a magyar ev* egyháznak a szászokkal szemben követett politikáját is."Ha ezt az álláspontot a gyakorlatban alkalmazták volna, hazánk ma nem állana megcsonkít ottan*" -A speyeri birodalmi gyűlés ós a kppenhágai luteránus világgyülés - folytatja kijelentéseit Zelenka felügyelő - a protestáns öntudat nagymérvű erősödését és az összefogás szükségességének kialakulását eredményezték. A speyeri figyelmes, sőt vendégszerető fogadtatás köszönetünk kifej OZÓSÓEE késztet, ugy németországi hittestvércink, mint egyházunk képviselői irányában. Geduly Henrik püspöknek a III. országos református presbiteri értekezleten tartott beszéde nagymértékben hozzájárult a hazai két testvéregyház között való jóviszony kimélyitésé hez.' Nem helyes, ha a felekezeti számarány elvét a mi részünkről hangoztatják. Ami a felekezetek békés viszonyát illeti, ennek fenntartása minden egyháznak, minden jó magyarnak egyaránt érdeke, - Kívánatos, hogy az egyházak vezetői mérsékelt magatartást tanúsítsanak. Szükség esetén az államhatalom közbelépése, a kormánynak az 1848.XX. törvénycikk szellemében való kultúrpolitikája még idejekorán elejét veheti a fenyegető kultúrharcnak. Vissza kellene állítani az 1868.LIII. törvénycikket, amely kimondotta, hogy a vogyesházasságból származó fiuk az apa, a leányok pedig az anya vallását kövessék. Nagy-^koncepcióju kultuszminiszterünk egy ilyentartalmu törvényjavaslattal széleskörű reformjaira, müvére kétségkívül a koronát tenné fel. És ebben a munkában evangélikus egyházunk készséggel vállalna kiegyenlítő szerepet. - A jogakadémiát Ogyházksrületünk semmiféle kompromisszumos ajánlat elleneber fel nem adja, Az akadémia zavartalan működését különben biztosítottnak látom , mondja Zelenka dr.. Miskolci főiskolánk taaíri gárdája, élén Bruckner Győző dr. dékánnal igen értékes irodalmi tevékenységet fo^ tett ki az elmúlt évben is. Üdvözölte végül z elenka Lajos a jubiláló Pau« lik Jánost, a Magyarhoni Evangélikus Lelkész Egyesület elnökét és megindulton búcsúzott Mikle r Károly dr.-tól, aki lemondott egyházkerületi világi főjegyzői tisztéről s akit Geduly püspök is melegen köszöntött. Darvas Béla kir. kamarás, felsőházi tag a pechy - család nevében köszönte meg az egyházkerület ünneplő figyelmét, Geduly Henrik püspök pedig a jubileumával kapcsolatos jókivánatokért fojezto ki háláját. Igen érdekes egyházpolitikai időszerűségeket tartalmaz G e d 1 1 y Henrik püspök évi jelentése is, amely mindenekelőtt kiemeli, hogy a 0 kopenhágai világgyülésen, főként Radvánszky Albert báfcó ov. egye* / tömés felügyelő és K a pl Béla püspök beszédei jótékonyan hatottak a -agyar evangélikus V ~nak leginkább Raffay Sándor püspök buzgáságxi revén k'i1 alakult tekintély emelésére. 7 / Folytatás a következik./ f /">
