Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/1
1929-09-09 [018]
HÍREK! GYULAI PÁL EMLÉKÜNNEPÉLYE LEÁNYFALUN , A Loányfalusi T ársadalmi Egyesülőt ós a Leányfalusi Törzs ez évben is megtartotta a szokásos Gyulai emlékünnepélyt, a délelőtti Ünnepélyt V á m o s s y Zoltán egyetemi tanár nyitotta meg, aki ismertette a G yulai nap keletkezését, s kegyeletes szavakkal hívta fel a leányfalusí közönséget, hogy továbbra is hiven őrizze a nagy magyar iró emléké t» A költő unokája, Gyulai-Fodor Ilonka nagy hatással mondotta el az "Éjféli látogatás"-t, majd S u r á n y i Miklós tartotta mog ünnepi beszédét Gyulai Pál emlékezetéről. Többek között a következőket mondotta: -Nem mondhatnám, hogy a magyar közéletben túlteng az irodalom kultusza, sőt vannak korszakok, amelyekben az árast az ember magánügyének tartják éppen ugy mint az olvasást, ami éppen olyen, mintha az emberek magánügyének tartanák a levegőt, az időjárást, a klimatikus viszonyokat és azt, hogy van-e a foly°kban vit és a föld megŰérni-e az emberek számára a mindennapi kenyeret. Nem mondhatnám, hogy Magyarországon irodalmi primadonnák vannak, s a múltban s a jelenben mindössze öt-hat irodalomtörténeti név van, amelynek hallatára bizonyos kollektív lelkesedés vagy hódolat árad ki a magyar szivekből. Büszkék lehetünk arra, hogy özek közt a nevek közt Gyulai Pálé is hallhatatlan lett tekintélyben és népszerűségben, pedig Ónom volt népszerű bellctrisztikai müvek szerzője, nem volt a maga korában som a divat költője, vagy sok sikert aratott szinpadi ir°, sőt legelsősorban és legjellegzetesebben az volt, aminek már a fogalma Is népszerűtlenséggel, idegenkedéssel^ ellentmondással, indulatos harcokkal, hálátlansággal, félelem'..cl és sértődöttséggel van összekapcsolva., vagyis Gyulai Pál kritikus volt, még pedig könyörtelen és fenséges magasságban trónoló, rendithetetlen meggyőződésű, zord és hatalmas kritikus, valósággal irodalmi legfőbb itélöbiro, aki után már az sincs, aki kegyelmet adna, valóságos irodalmi Róma, aki ha nyilatkozott, vége van minden vitának, minden reménységnek, akitől még az olvasóhoz sem lehet appfcllálni, mert az olvasónak is ö volt a legfőbb orákuluma„ Méltatta ezután Gyulai Pál működését, majd igy folytatta: - Gyulai Pál a maga irodalomtörténeti szerep elás év o 1 bebizonyította, hogy kritikára igenis szükség van, még pedig majdnem akkora szükség, mint az alkotásra, a kritikus szerepe az irodalmi és müvoszi alkotás körül ugyanaz, mint a mikroszkópé a szabadszemmel nem látható atomok világában, vagy a teleszkópé a csillagos égboltozattal szemben: nélküle ismeretlenek volnának a szellemi mikrokozmoz apr° finomságai és az universum emberfeletti méretei, AZ irodalom és művészet hivatása az, hogy közvetítse a természet ó-s az élet nagy misztériumalt az emberiséggel, a kritika hivatása pedig hogy az irodalom és művészet nagy titkait tegyo megérthetővé a tömsgek számára.a magyar irodalomnak a mu.lt század második fele nemcsak azért bolt boldog aranykora, mert akkor éltek a legnagyobb magyar klasszikus irok, hanem azért is, mert akkor élt a legnagyobb magyar klaszszikus kritikus, akinek érdmies volt Írni. Ezután azt hangoztatta, hogy a modem .gazdasági és társadalmi élet elanyagiasodása katasztrofális veszedelembe 1 fenyegeti az irodalmat. Az irodalom tömegcikké vált, a siker egyetlen mértéke az, hogy a könyv hány kiadást ér ol, vagyis, hogyan dolgoznak az ügynökök, A mai iró tulajdonképpen nem is tudja nom is meri, sőt nom is akarja a tehetségének legjavát adni, reszket és fél a saját maga legbensőbb énjétől, hacsak nem akar éhen halni vagy eltűnni az ismeret1onségben t . »a csak anyagi sikerek vannak,erkölcsi siker nincs, mert nincsenek Gyulai Pálok, akiktől babérleveleket r kapnak.Soha a magyar életben olyan szükség nem.volt Gyulai Pálokra,-mint n est. Gondoljanak arra, ami a legközelebbi múltban zajlott lo Magyarországon, előállott valaki és leleplezte Ady Endrét, - óbbon a pillanatban 1 én nem azt akarom eldönteni, sőt mog som akarom beszelni, hogy Ady Endre mekkora értéke a magyar irodalomnak - másr ü l van itt. arról van szc,hogy bizonyos irodalmi irányzatok, irodalmi pár-tok a sajtónak egyrészo husz esztendő óta beszeli bele a magyar polgári és intellektuális középosztályba /Folyta-öv,/
