Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/1
1929-09-09 [018]
AZ ORSZÁGOS ORVOS SZÖVETSÉG PÉCSI KONGRESSZUSINAK ÚMEPÉLYES MEGNYISSA, /folytatás.!*/ küzd ellené. Helyeslés mellett jelentette be, bogy a társadalombiztosító intézeti orvos csak szövetségi tag lehet. Sajnálattal mutatott rá arra, hogy professzoraink egy része visszahúzódott az orvostársadalom . közös ügyeinek irányításától ás küzdelmeitől. Ennek a hátrányát pedig nemcsak az orvosi társadalom, hanem az egész nemzet megérzi, A közegészségügyi propagandával foglalkozott ezután és azt sürgette, hogy az állam az országos Orvos Szövetség et bizza meg a közegészségügyi propaganda lcbonyolitásáv al» Az Országos Orvos Szövetség elérkezettnek látja az időt arra is, hogy megszervezze a külföldön élő magyar orvosokat és olyan javaslatot terjeszt elő, hogy a szövetségbe tagokul fol lehessen vonni a külföldi orvosokat. Beszéde vegén a Mindenható áldását kérto a kongresszus munkájára, majd E n c z Béla professzor, a kongresszus főtitkára üdvözölte Vass József népjóléti minisztert, aki a következő beszédet mondotta általános figyelem közben: — Megjelenésemmel tiszteletemet és szeretetőmet dokumentálom a magyar orvosi rend iránt és ugy veszem észre az elnöki megnyitóból, hogy a magyar orvosi rend nagy problémák vizén sodródik és evez. Az evezők ruszint nincsenek is már a kezükben és az áradat már elvitte egyik-másik kézből a lapátokat. Mindenesetre egy olyan tutajt,csónakot, vagy motorost keresnek, amelyrn az Ogész orvosi kar felszállhat és végigmehet a háborgó magyar vizeken,•Maga az orvosi rond emelne vetőt a gondolatok szétválasztásának és annak, mintha az egészségügy nem közügy volna. Van-e valaki, aki azt állithatja, hegy az egészségügy '- privát ügy, amelynek semmi köze az államhatalomhoz, a nemzet egyetemességéhez és a magyar jövőhöz, Mi valamennyien orvosok, magamat is orvosnak számítom -- /éljenzés/ azon az állásponton kell hogy álljunk, hogy nem szabad az egészségügyet az általános szociálpolitikából kizárni. A szociálpolitika i nemzet egyetemességének az érdekeit előmozdítani hivatott rendszer és beletartozik abba a közegészségügy is, amelynek feladata a faj erőinek megőrzése, a betegeknek fclgyogyitása, a nemzeti munka és termelés szempontjából annyira fontos egészség megóvása és az élet meghosszabbítása. Az egészségügy tehát szociális kérdés és ezért verekszem szakadatlanul azokkal szemben, akik más bozóton vannak, - Ha az orvosi rond logikus akar lenni, akkor nem foglalhat állást a szociális biztosításoknak egészségügyi venatkozásaival szemben. Az, hogy az egyes részletkérdésekhez hozzászólni valójuk van az természetes és én várom is, mégpedig nagyobb áradatban, hogy a magyar orvosi rond belemélyedjen a szociális áramlatba és'hozzálásson a szociális értelemben vett egészségügy fellendítéséhez. Azt mondják, hogy az orvosok azelőtt rabszolgák voltak a római kultúra idején,más kultúra területen pedig papi kasztba tartoztak. Es tényleg nem is lőhet az orvosokat mással összehasonlítani, mint a rabszolgákkal,vog y a ~~\ papokkal, fölog a katholikus papokkal, hiszen az orvosok is annyira / izoláltak a társadalomtól, mint a katholikus papok. De másért is hasen^ ló a két hivatás.Az orvos'é-s a beteg, a pap és a gyónó hivő között P ugyanaz a viszony, mindegyik feltárja életének titkos redőit. A beteg I olyan titkot Is elmond az orvosnak, .amit senkivel sem közöl ^s 'i nem a halálfej, nom a ragyogó lancották, félelmes csipeszek és fűrészek adnak rospektusf az orvos szobájának, hanem az orvosnak cz a jellege. Nagy baj ^volna - folytatta beszédét - ha a magyar orvos leszállna piedesztáljáról, vagy csak egy lépessel is közelebb lépne az élet tajtékzó hullámaihoz;, amiből a magyar társadalom bizalma kiemeli. Az orvosi rendnek mog kell tartania etikai és társadalmi jellegét és ügyelnie kell annak értékeire, /Éljenzés,'taps,/ Amit nagy olódök szereztek, /folyto köv./ ^^^^^^^