Magyar Országos Tudósító, 1929. augusztus/2
1929-08-23 [020]
A MAGYARUK VILÁGKONGRESSZUSA ÖT SZAKOSZTÁLYBAN FOLYTATTA TANÁCS KOZÁSAIT 2 r :folyt avas/ TIZENÖTMILLIÓ MAGYAR A Magyarok Világkongresszusa szervezési szakosztálya báró P o r 6 n y i Zsigmond elnöklés év el a Vármegyeházán tartotta ülését, Krisztics -Sándor dr* egyetemi tanár a külföldi magyarság szbeiografikai nyilvántartását javasolta 0 A professzor ötesztendő óta foglalSrozik 0* külf öldi "magyarok népszámlálása tervével és eddigi megállapításai is nagyon érdekeseke Öt-hat hatalmas ' országnak nincsen meg a statlsztikáj a,"köztük Délamerika több államának, ahol jelentős számban vannak' magyarok} ós még I"gy ..: is a hivatalos állami statisztikák 192o-ban 1,3.63 .817 magyart mutattak kl külföldön. Közvetlenül a világháború után volt ez a népszámlálás, amikor a magyarokat mindenütt elnyomták, egész biztos, hogy most már más vo3.na a helyzet, 1930.óv végén lesz népszámlálás, s erre nekünk is fel kell készülnünk, A hivatalos nyilvántartás mellett kell lenni egy 1 társadalmi nyilvántartásnak is. Ismertette a külföldi ssocigrafial nyilvántartási rendszereket és kimutatta, hogy hozzávetőleges számítás szerint Csonkomagyarorszáéon és külföldön legalább tizenötmillió magyar él, de ha számítunk bizonyos népszaporodásra is,""ugy 18 millió magyarral kell számolni. Máris megközelítjük Rákosi Jenőnek nagy gondolatát: Húszmillió magyar fog hamarosan élni a föl* dön. Az érdekes előadás után üdv" a r d y Miklós a külföldi magyar e gyesületekét ismertette, majd ' C s i k á n *éla számolt be az amerikai magyarok nagyarányú szervezkedésérő 1«, C3lkán most ért vissza Amerikából és'áközvétion tapasztalatait mo'hdotta el. Már buszonhárom évvel ezelőtt s'zervezkedtek az amerikai magyarok, a háború azonban majdnem'minden szervezkedést megsemmisített .Csupán, azok a szervezetek maradtak meg, amelyek az egyházak kezében /ol tak, A nag^ilágógés után Magyarország szerencsétlensége felébresztette rz amerikai magyarság szeretetét az óhaza iránt, de a szervezkedésre az igazi lökést a Kossuth-zarándokok látogatása indította meg. Minden dicséret raegil leti azokat, akik személyi érdekeket félretéve, másfél év óta arra törekedtek, hogy eltüntessenek minden ellentétet,. Ez sikerült is, ennek a példának hatása kell 4 hogy- legyen a magyar nemzeti politikára is. A közös munkára kell összefogni ugy az óhazái, mint a külföldi magyarságot, Amerikában,kivéve a kommunistákat, egyjtáborban van m,r mind eh magyar ember és "együtt harcol • a revizió'nagy gondoláidnak megvalósításáért„ A világnézleti különbségekot nem vették figyelembe,minden magyar béke jobbot gyújtott egymásnak, addig nincs harc, amig a magyar igazságot nen-lehet diadalra juttatni .--Tizennégy kerületet szerveztek, Amerikában, ezenkívül több szakosztály működik,molyok kőzül""legnagyobb fontosságú a revíziós szakosztály* Különösen a vezetők Jósika-Herczegh Imre és Cserna Endre ezredes mutattak példát/ nem vetették fel a hatalmi kérdéseket, hanem csak az egység megteremtéseért harcoltak,. B a r ó t h y dr, Chicagóból Jött meg a Magyarok v ilágkongresz szusára. Megható szavakkal ecsetelte hogy" a chica ö oi magyarság hogyan harcoljf a buffaloi sikerért. Bizony a múltban sok mulasztás történt, ma azonban már másképen van.Amerikában egyetértés uralkodik és megszűnt az a régi'vágy,hogy minden magyar ember jó ember, csak önmagához ós a magyarsághoz nem.Chicagóban most lesz a "világkiállítás, ezen is mindent" meg fogunk tenni a magyar pronaganda érdekében, G á 1 ó c s y Árpád i ., *" ' f-litlSt ' - k . r ( St£flf 6 m"a"'y' Ferenc ramutatáIÜXT^ arra, hogy öraziliából egy Hónap alatt nyolcezren jöttök át ^urópába, Argentií/ nából is rengetegen utaznak; a magyarság""érdekében ezt az idegenforgalmat jj ide lehetne irányitani, A szervezési szakosztá3.y ülése ezzel végetért, a baWi tározati javaslatokat a i > *É közös háróülésen fogják ismertetni, / /Folytatása következik.
