Magyar Országos Tudósító, 1929. augusztus/2

1929-08-22 [020]

A MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSAI!AK SZAKOSZTÁLYI ÜLÉSEI. GAZDÁSÁGI SZAKOSZTÁLY, j Qc^h^^ A Magyarok Világkongresszusának gazdasági szakosztályát "'délután & órakor Sz ont agh Tamás elnök/ a TESZ elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a exg jelenteket, utána Heg e d ü s Lóránt ry. pénzügyminiszter tartott előa­dást, határozati javaslatot terjesztett elő, hogy a k ong­rosszus hasson oda, hogy Magyarország törölje el a vizuu-kónyszert" ós .. öuda­pesti idegenek rendőrségi jelentkezése alkalmából kitöltendő kérdőivek f lesleges robatait töröljék el. Hegedűs Leránt szellemes ele adásban a külí'ölei üagyaraág gazdasági jexentöséré.-c emolto ki. Nem szabad semmitsom eltúlozni; Az Amerikai Egyesült Államok sta­tisztikája csak 479 ezer magyarról be szél .""Nálunk mindenkinek van valami magyar * specialitása, egyik a szegcdi paprikát szereti, a másik, a szegedi pa­pucsot^ csakhogy ilyen specialitások kevés embert érdekelnek. En nagyon szü­retem a tur§s csuszát, de abból mégsem lehet exportot"'csinálni. Exportoz csak tömegcikkekkel lehet elérni. Áz amerikai magyarok már belenőttek az ame­rikai miliőbe és nekik'őszök is van, amit bizonyít az is, hagy kellő idő­ben kimentek Amerikába. Nagyon nagy jelentősége van annak, ha magyarság a ' világnak egymástól távol levő részein'szoros összeköttetésbe jut egymással.' minden magyar született propagandista,mcrt hiszen nem kell neki egyeket :&n­dania," mint az igazságot. Bonn az országban azért van szükség a külföldi ma- , gyárokra, hogy egy kis demokráciát hozzanak ebbe az országba. Nálunk r. d . ,ok­ráciána s az abból fakadó szabad levegőre' már csak azért is szükség van, mert másképpen nem érintkezhetünk idegen testvéreinkkel. A külföldieket nem Vfcgzálni kell, hanem ide kell édesgetni, obbe a szép országba. Nálunk r -n ' ;­teget boBzélnok a külkereskedelmi mérleg passzivitásáról, de nem ismeri' 1 : fel hogy milyen jelentősége van az idegenforgalomnak o passzivitás leküzdésére. Ausztriában"500 millió shillinget költöttek ol az ide; enét^r/iult évben. Az osztrák bank ércfedezete 165 millió.shillinggel emelkedett * t avaly és ezt csak az idegenforgalom emolkedésénok köszönheti. Budapest predesztinálva volna az idegonforgalomra• En már sokat jártam a világban, de a Gibral-fári­szorosnál, a konstatinápolyi kikötőnél, a*Kissis±pi torkolatánál s a Gellért­hegyi kilátásnál szebbet scholsem találtam. K r a m e r Fülöp /Nürnberg / és F a d d y Miklós / Boriin/ szólta!:" hozzá a szép előadáshoz^ K r o s z Károly/a TEBE igazgatója a magyar értokok külföldi plasszirozásáról beszélt és arra kérte a külföld magyarságát, hassanak oda, hogy a külföld magyar értékpapírokat és állampapírokat vásárol­jon* K r a'm e r Fülöp, líramer Márton / T rlöszt / és Faddy Miklós / Boriin/ vitatkozttok és azt fejtegették, hogy a hadikölc3önöket és a zálogleveleket kellene valorizálni és ez megerősítené a külföld"bizalmát a magyar álla .pa­pírokban. Kresz Károly válaszában azt magyarázta, hogy azt a tőkét, amelyet a hadikölcsönök képviseltek, olpuffogtatták a háborúban és Trianon után .1 ''ezt nehezen tudjuk fizetni. Mutschenbachor Emil az OMGE igazgatója rámutatott a magyar mezágazdaság súlyosh elyzetére,a termelési költségek rendkívül no ­növekedtek. A belső"fogyasztóképcssóg erősen' csökkent, a magyar mezőgaz késág elvesztette piacait,az utódállamok vámpolitikaja"cxportunkat megnehezít."., a körülöttünk lévő ellenséges vámfalak megbénítanak. K r a m o r Márton /Trieszt / javaslatára kérni fogják a körmén;,tél ' a kereskedelmi muzeum visszaállítását, Bodor Antal dr. a külföldi ;az­f dasági hírszolgálat hatásosabb megszervezését követelte, K r a m e r Fülöp /Nürnberg / a viss zavándorló magyarok birtokszerzésének megkönnyítéséit ki ­i vánta. Ezzel* az öt szakosztály ülése a mai napon veget ert^d.Ck^, f\CT*— — — — — Vi rí r \

Next

/
Thumbnails
Contents