Magyar Országos Tudósító, 1929. augusztus/2

1929-08-22 [020]

/ MEGNYITOTTÁK A MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSÁT* T^lyt-ntás / A VILÁG MAGYARJAI LESZNEK A KÜLFÖLDÖN A MAGYAR IDEGENFORGALOM ÜGYNÖKEI * A Magyarok Világkongresszusa idegenforgalmi alosztálya R 1 pyk a Ferenc főpolgármester elnöklésével a városháza tanácskozótermében ülést tar­tott, A főpolgármester elnöki megnyitójában kiemelte, hogy az idegenforgal­mi tanács volt szülőanyja a kongresszusnak. Ott vetődött fel a ^kongresszus megtartásának a gondolata és most mint az anya a gyermekétől kér támogatóst, A múltban az idegenforgalmat cá-ak vendéglátásnak és luxusnak tartottak. Ma már tudjuk/ a külföldi példákból, hogy nagy gazdasági hadzn-t lekor/" meriteni belőle. Mi már megtettük a kezdő lépéseket* Az amerikai újságírók látogatása, a Vendéglősök itteni kongresszusa felhívta már Magyarországra a figyelmet* Nincsen azonban pénzünk a külföldi propagandára. Ekkor gon­doltunk arra/ hogy külföldön 1300 magyar szervezet van, amelyet mind be-^ lehet kapcsolni. A főpolgármester végül határozati javaslatot terjesztett ele amely szerint az a fontos, hogy a magyar élet és a magyar föld ismerete oda is eljusson, ahol még nem Ismerik. Előadássorozatokat tervezünk, mely -/e­titctképekkel élénkítve ismertesse a magyar népet, és a magyar tájakat. A ma­gyarok világszövetségének szervei utján fogjuk ezeket a előadásokat rendűz­ni. Idegenforgalmi szakosztályt létesítünk és ebbe külföldi magyar barátain­kat is bevo-m'uk. Ezt a propaganda szakosztályt a legsürgősebben meg kell szei vezni. Dr. Dal m a d y Zoltán előadta , hogy először azt hittük, hogy a trianoni határok megfosztottak bennünket "minden természeti kincsünktől. Most. mar azonban mfer látjuk, hogy olyan fürdők," üdülőhelyek állanak rendelkezé­sünkre, amelyeket igen-is ki lehet használni. Itt van Hévíz, Budapesten nyolc hatalmas fürdő, "a világ legelső klinikái a fürdőváros szolgálatiban állanak/ Balaton egész Európában a legalkalmasabb fürdőterület. Az Alföldi -szikes vi­zet- még nincsenek kihasználva, a keserűvízforrásainkat is jobban lehetne ér­tékes iteni. Bársony Oszkár nagyobb beszédben több javaslatot tett* Katasz­terbe kell foglalni azokat a magyar' szervezeteket, amelyek hajlandók o ma-~ gyar idegenforgalmat előmozdítani. Havonta állandóan tájékoztatni kell oze_ kot a testületeket az elv'gzendő munkáról* Propaganda—anyagot fogunk kelde­ni ezeknek* hogy szétosszák mindönkinek. Ezek a szervezetek figyelni fogják az utazási szaksajtót és; ellenőrzik a menet jegyirodákat hegyi f el vanriak-9 szerelve magyar anyaggal. Ezek az egyesületek figyelemmel fogják kisérni a megjelenő tankönyveket és utivezető-könyyeket hogy nem tartalmaznak-e sé-' relmes helytelen adatokat rólunk. A külföldi magyar egyesületek dolgozni fog­nak abban az' ifcánybajMiogy évenként egyszer csoportos magyarországi utazást szervezzenek, lehetőleg Szent István ünnepi hét tartanára. M ag u r á n y i Jenő /Egyiptom/ hosszú előadást taroott, javaslatait Írásban is benyújtotta, amelyfek belső szervezeti kérdésekkel fog­lalkoznak. Sikerült máris az egyiptomi -magyar kolóniának falragaszokkai. tér­képekkel, iratokkal felhívni Magyarországra a figyelmet és máris 30kan jöt- ' tek ezen az alapon Magyarországra. A rádiót is be kell állítani a magyar pro- • paganda szolgálatába, A budapesti uj adóállomás műsora Észak-Afrika és első­sorban Egyiptom müveit közönségének legkedveltebb szórakozása. Egyiptomban mindenki cigányzenét hallgat. Idggennyelvü előadásokat kellene tartani Magyal országról. Azután proponálta a középeurópai Budapest-Athén—Alexandria-1 vo­nal népszerűsítését. Azt v ivánta, hogy a cairói konzulátus minden tekintet­ben a magyar érdekek szolgálatában álljon. K ö n i g Imre /Rotterdam/ szintén a propaganda elmélyítésére tett javaslatokat, a hollandiai propaganda nagyon hasznos volna. M a r m o r s t e i n Zsigmond /Svédország/ nagyon érdekes ele adást tartott a propaganda szükségeségéről. Üzleti' utjainál, amikor szabad ideje maradj mindig szokott előadásokat tartani Magyaróraz gról. Volt már olyan e­set is, hogy az előadásokat szépen meg' is- fizették ós akkor ezeket az össze­. ' geket mindig magyar célokra adományozta. yj Pogány Pál /Bécs/ előadta, hogy különösen Svájc, 0 aszország / és Ausztria tudott nagy.eredményeket elérni propagandával. Nekünk Ausztria példáját kell követni, amely szervezeteit az egész világon kiépitette, mert «S Olaszországba a műkincsek vonzzák az idegeneket, Svájc kultúrája pedig olyan, r hogy már nem is kell propagálni, - . /Foly tatása következik:/

Next

/
Thumbnails
Contents