Magyar Országos Tudósító, 1929. augusztus/2

1929-08-22 [020]

/MEGNYITOTTA:: A MAGYAROK, VILÁGKONGRESSZUSÁT, ébredésének boldog szent hitét.szivetek meleg együttérzésében elhoztátok, mert nekünk ma ez a szerit hit az élet. Jöttötökkel teljesedik be köztünk az a profé ci a, amelyet egykor Ezé-kiel próDéta mondott j'tórdd fel az istent,fel tárta, mert végtelen jóságával meg akarta vigasztalni bánatos szivét 0 Foltér­ta, hogy a " szivekbe uj bizalmat öntsön s a kialudni készülő gyertyabelet uj lángra lobbantsa* Üzen a völgy Öléh' csendesen száradó csontoknak és lel­ket bocsájt beléjük, hogy megéledjenek* Újból befödi őket hússal, innal ét bőrrel, belé jüké'leheli a kiröppent lelket, hogy""élőkké váljanak© Ezért orvén*, dozik az én lelkem, hogy' közöl és távol magukban sorvadó magyar csontokba most visszaadta a lelke ti" felébresztette a magyar öntudatot és uj 'védősere got állit a magyar igazságnak«, Legyen áldott ennek a seregnek minden katonája, legyen ákdótt ennek a tábornak minden mozdulása. Legyen áldott a vándor, magyarok uj feltámadása, legyen á dott ez a nemzet, amelynek SZÍVÓT totvtól fogva szomorú bánat sötét éjjelén együttérző szivekből ránk ragyogó fény sugározza be c /M0T/ ./MEGNYITOTTÁK A EéGYAROK VILÁGKONGRESSZUSÁT 7 0 f olytatás ./ Dr c S t a m b e r g e r Pál egyetemi tanár az Angliában élő magyarság képviseletében rövid megható szavakban tolmácsolta azoknak üdvözle­tét, és köszönetet mondott a kongresszus rendezőségének, vezetőségének a szer­vezéssel járó munkákért,. Reméli, hogy az eszme* amelynek jegyében a kongresszus összejött" a lehető legrövidebb időn belül be fog teljesedni* E a d a cl i K o v á c sy Sándor Buenos Aires bői az argentínai magyarság képviseletéből üdvözölte a kongresssusb és kívánt sikert a munkássá­gának. Negyvenezer Argentínában élő magyar reményének adott kifejezést, hogy a MagyaroK Világkongresszusa el fogja érni nemes céljait és a világ minden sár­kában széjjelszórt magyarokat egymáshoz és a szeretett magyar hazához közelebb fogja hozni* Isten áldását kérte Magyarországra, a kormányzóra és a kongresz­szus vezetőire, annak a reménynek kifejezésével, hogy a külföldi magyarok hasznos részesei lesznek a munkának"," amelynek végcélja és végeredménye a szép régi nagy haza visszállása azokra a határokra, amelyekre az Isten meg­teremtette o Az ausztráliai magyarok üdvözletét Lefkovits Lajos tolmácsolta Sidnoy-ből, üdvözölve az egész magyar nemzetet a Trianon által elszakított tőrületen élő magyarokat is. Az óriási távolságban is együtt éreznek minden honfitársukkal, érzik, hogy hazájuknak újból nagynak és eres­nek kell lennie és ha a világ bármely részére dobja is őket a sors szeszélye, abban a percbon amikor hiv a haZa, jönnek, hogy életüket és vérüket áldozzák ezer éves szép hazánk védelmére 0 GSoha és sehol ilyen rútul szét nem darabol­tak még országot, mint a miénket e Kérjék az egek urát, adja meg munkájuknak a sikert, hogy ezt a csapást elháríthassák, éltesse az ország kormányzóját és vezetőjét, hogy eredménnyel tudjanak küzdeni"Magyarország régi nagyságáért* Az ausztriai magyarság nevében dr«R é v y Ferenc mondott nagyon kedves rövid üdvözletet, tyínden vészben és viharban együtt éreznek és együtt munkálkodnak honfitársaikkal.? abban a reményben köszönti a kongresz­szust, hogy minél többször találkoznak majd ennek keretében és minél szoro­sabbra fogják fűzni a testvéri egyetértés szerető szálait c Bán Béla dr 0 Portó Alegréből a brazíliai magyarság üdvöz­letét tolmácsolta. Hálájukat fedezte ki Horthy Miklós kormányzónak,Magyar­ország megmentőjének és a Bethlen István miniszterelnök vezetésével böl­csen intézkedő kormánynak, hogy Magyarországot a nagy világégést nyomon köve— \ tő. káoszból kivezették^ Szeretettől, honvágytól áthatott sóhajuk száll ogy * / szerű szavain keresztül a súlyos megpróbáltatásokat átélt óhaza felé, mely életerőtől duzzadva, töretlen határokkal büszkén állott, amikor külföldi \ fiai a vándorbotot kezükbe fogtak s most megcsonkítva, megtépázva, elgyötör­1 ve látják viszonto De erezik, tudják, jobban mint vahaha itthon a magyar nemes tradícióknak,"az ősi magyar kultúrának, a szabadságnak tiszta levegő­jében, hogy"extra Hungáriám non ost vita" és ha anyagilag talán jobb is az élet odakint, de mégsem olyan mint az itthoni, / folytatása következi k/

Next

/
Thumbnails
Contents