Magyar Országos Tudósító, 1929. augusztus/1
1929-08-07 [019]
r— A PINCÉBE ESETT MAGÁNTISZTVISELÖNÖ KÁRTÉRÍTÉSÉRT PÖRLI AZ EGYIK NAGYSZÁLLÓBA RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOT. Szánt 0 Vilma mag In';; i s z t vi3 o lőn 8 néhány hónappal ezelőtt keresetet nyújtott bo a budapesti királyi törvényszékhez, amelyben előadta, hogy mult év janu•ár elején este hét és nyolc óra között az egyik budapesti nagyszálloda előtt ment a gyalogjárón, amikor észrevette, hogy a ház előtt hatalmas szeneskocsi áll, amelyről éppen szenet raknak le. 0 a fal mellé húzódva akart a gyalogjára bovábbmonnl, nem vette azonban észre a ház pincéjének a járdán lévő aknonyilását, amelyen keresztül a szén lerakása történt, és mivel sem figyelmeztető lámpát vagy valamilyen akadályt nem látott és senki sem figyel meztetto szóval sem, az esti rossz világit is mellett beleesett a pincegödörbe. A balesetből foly°lag sérüléseket szenvedett, munkaképtelensége ebből kifolyólag hPnapokig tartott, s mindezek alapján arra kérte a törvényszéket hogy 24o5 pengő kártérítés megfizetésére kötelezze a részvénytársaságot. A királyi törvényszék előtt megtartott tárgyaláson a szálloda jogi képviselője a keresőt elutasítását kérte azzal érvelvén, hogy a baleset a magántisztviselőnő hibájából történt, mert ^zárit6 Vilmát előzőleg figyelmeztették a nyitva léve xkidbsax plncenyilásra. Egyébként is a részvénytársaság nem vonható felelősségre, mert a szenet lerakó munkások az alperes tudta és beleegyezése nélkül nyitották fel az akna nyílását és kezdték meg a lerakodást. A törvényszék számos tanút hallgatott kl, majd pedig Ítéletében &zántó Vilmát elutasította keresetével. Az itélet indokolása szerint a törvényszék a részvénytársaság kártérítési felelősségét nem látta megállapíthatónak,mert eltekintve att°l, hogy a szónnunkások önként nyitották fel az akna elzár 0 fedőiét, és a szén megérkezését csak a lerakodás megkezdése után jelentették a száll°ban, a baleset bekövetkezését nyilvánvalóan a magántisztviselőno vigyázatlansága okozta, minthogy látta és hallotta, hogy a mun kasok a szén lerakodásával vannak elfoglalva és mégis az egyik tanukép kihallgatott munkás vallomása szerint figyelmeztetés ellenerő nem kerülte meg a kocsit 0 Az Ítélet ellen Krémér Mihály dr. ügyvéd a magántisztviselenö nevében f elébb ez • -^s t jelentett be, igy került az my a királyi Ítélőtáblára, amely közbenszóló Ítéletet hozott, az elsőbirósag Ítéletét megváltoztatta a szálloda részvénytársaság kártérítési kötelezettségét megállapította és az ügyet további tárgyalás és uj határozathofcatal végett a törvényszékre Visszautálta»Az Ítélet Indokolása szerint az a tanú, akit a törvényszék is kihallgatott és aki a lerakodásnál szintéh foglalatoskodott, csak akkor figyelmeztette a felperest, amikor az már az aknába lépett, mert előzőleg pillanatnyilag el volt foglalva. A gyalogjárók részére fenntartott járdán val° haladáskor a gyalogjáróban az a tudat él, hogy a járdán akadálytalanul közlekedhetek és a forgalom biztossága is megköveteli,hogy ha valamilyen akadály merül, fel, akkor az ut elzárás sók. Ennek elmulasztásából szár maz° vagyoni kártérítési kötelezettség elsősorban azt terheli,akinek érdekében a járdán lévő akadály kétesült.A tábla megítélése szerint nem lényeges ennek a körülménynek megállapítása, vájjon az aknafodél felnyitását egye dül a szénmunkások végezték-e az alperes hozzájárulása nélkül, mort ha igaz az,hogy az aknát borit6 fedőlap ugy van alkalmazva, hogy az az alperes hozzájárulása nélkül bárki által felemelhető, már ez egymagában Is olyan raulasz tust "képezne, amelyért való felelősség a házat bérlő alperest ±4±a±flntw ter-o. he11. A nagyüzora terjedelmével jár° fokozott gondosság megkívánja a fokozott óvórendszáoályokat is, amelyek elmaradása egymagában kártérítési köte lezettséget ssi'l, ámde a .•méltányosság is amellett* szol, hogy az alperes, J g akinek szállodai nagyüzeme,, érdekkörében a baleset történt, a felperesnek ag 05 vagyoni helyzetükben mutatkozó óriási különbségnél fogva kártérítést adjon|. m Mindezek okoknál fogva az Ítélőtábla az alperes kárbéribési kötelezettségét megállapítva az ügyet további tárgyalás és; Ítélethozatal végett az olsőbirósághoz visszautasította. /MOT/ Ma. ^KÉNYSZERE GYEZ SÉÖI ÜGYEK, •- Vadas Ignác László kávémérés és étkezdetulajdonos és Vadas Ignác Lász l°né szül. Róna;, i-argit /Üllői-ut 29./ kényszeregyezségi ügyében a törvényszék jóváhagyta :m ötvenszázalékos alapon létrejött egyezséget és a. vagyonfelügyelő diját és kiadását 272 pengőben állapította meg. Laszk Gyula nőikalapkészitő /Torézkörut 8,/ kényszeregyezségi ügyéber a törvényszék az eljárást megszüntette és a vagyonfelügyelő diját éa kiadását 1141 pengőben állapította meg. ^ - Bialaau:.kor Jakab /Király-u. 16./ bej. kézmüárunagykeroskedő, továbbá ^--2—Markstein és Strasser /3ethien-u.39./ bej. cég kényszeregyezségi ügyében a s-' törvényszék jóváhagyta a létrejött magánegyezséget,éa az eljárást befejezetté • nyilvánította. A törvényszék a vagyonfelügyelő diját és kiadását Bialazurker Jakab ügyébon 5o41 pengőbon.. Markstein és Strasser ügyében 256 pen^ő 38 fillérben állapította meg. /MOT/