Magyar Országos Tudósító, 1929. július/2

1929-07-29 [018]

rT Az iparkamarai szakórtekezlet a nérnöki munkakört szabályozó rendelet tervezőt elvetése mellett foglalt állást. Folytatás 1. / Egyeben botrányos, hogy a mérnöki kamara 1928. évi működéséről kiadott •elöntésében felhozza, hogy gondoskodott a telefonkönyvben tagjainak védőiméről ós ezt olyan m^don cseleköte, hogy a nem karaarai tagok telefonnévsoránál bevétette, hogy az illetők önálló mérnöki gyakorlatra nem jo gosultak; bár közöttük vannak szép számmal az ópitészi kar okleveles kitűnőségei, akik diplomás mérnökök és őpitészck, csak nem kamarai tagok. Fenyő Miksa : Követelni kell a visszavonást! Ez hitelrontás!/ Farkas Elek kimutatja, hogy a mérnöki kamara nem védi a mérnököket, hanem csak a mérnöki Kamara erdőkéit ős éérti az épitőmesterew»+- á •-" L i ' • :$ M o ó r Jenő titkár, - aki Farkas Elek felszólalása alatt elnökölt, - kijelentette, hogy a telefonkönyv feltétlenül sérelmes megjegyzésével szemben megindítja az eljárást. K r a n t z József dr., a Villnyszerelő Ipartestület részéről azt fejtegette, hogy a rendelettervezet a villanyszerelő iparra nézve is sérelmes. Győrbiró István, a Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetsége és a Budapesti Kőművesmesterek és Kőfaragómesterek Ipartestülete nevében kifogásolta, hogy ilyen nagyfontosságú kérdésben az összes érdekelt ipari képviseletek tiltakozása ellenére meg akarnak balósitani egy ronűeletet. Általában tapasztalta az iparosság, hogy a kereskedelmi minisztérium nem a tényle es gazdasági szükségletek szer: eló'tt tartásával igyekszik nagy fontosságú kérdéseket szabályozni, amit igazol az, hogy legutóbb hónapokig tartó népszavazást rendelt el egy másik javaslat, a Kózmüveskamara ügyében, holott ott a kereskedelmi miniszternek, az arra hivatott gazdasági szervek meghallgatása után, népszavazás nélkül is tudnia kellett volna, feogy milyen javaslet felel meg a gazdasági élet kövecélményeinek. Ezzel szemben a most szőnyegen levő mérnöki rendeletnél azt tapasztaljuk, hogy népszavazás nélkül, sőt az érdekolt összes ipari szervezetek tiltakozása ellenőre ki akarnak adni egy rendeletet, amely jogfosztást tartalmaz és amely megbolygatná a termelés rendjét. Viszont például az építőipari törvény tervezete 44 évi Ígérgetés után azért nem kerülhet a Parlament elé, mert a kereskedelemi minisztérium az érdekelt iporágakaé^ykérdésben százszázalékos megegyezésre utasítja, bár tudja, hogy ilyen egyetértés az érdekelt építőipari szakmák között lehetetlen, különben tolán nem is volna szükség építőipari törvényre. Egyébként a tervezet napirendről levételét kéri, sőt csatlakozva a gyáripar- álláspontjához, lehetetlennek tartja, hogy a Mérnöki Kamarának köztisztviselő tagjai is lehessenek. Evégből kéri a Kereskedelmi és Iparkamarát, hasson oda, hogy a mérnöki kamarai törvény is revízió aló vétessék. A torvbevett rendeletet a kűmüvesmesteri kar már csak azért is kifogásolja, mert ellentótben annak megállapításával, hogy az érvényben levő ipari jogszabályok hatályát nem érinti, megfosztja a kőművesmestert munkájának szellemi részétől: a tervezéstől, a legkisebb földszintes építkezéseknél is, ha azok középületek ;jóllehet a tervezés az építkezésnek elválaszthatatlan része és a tervezésből a kőművesmester őpugy államvizsgát tesz, mint az építkezés gyakorlati tudnivalóiból. M o ó r Jenő titkár kisérletet tett olyan irányban, nem lehetne-e bizonyos kihagyásokkal és módosításokkal a rendelettervezetet elfogadhatóvá tenni. Ezzel szemben azonban K n o b b Sándor dr.^a GY/OSZ részéről határozottan kijelentette, hogy nem kihagyásokról vagy módosításokról van szó, jy/hanem a mai tervezet teljes elejtéséről. f/l A későbbi felszólalók,mint K o c h Károly, Pintér észlr'r és ÍJ/ Pás z t o r Béla az összes jelenlevőkkel egyetértésben a teljes elutasítás ¥ álláspontjára heüyezked tfe>£^« íf ORSZÁGOS LEVÉLTÁR / Polytatásakövetkezik,, /