Magyar Országos Tudósító, 1929. július/2

1929-07-25 [018]

ZU KÖRBE-KÖRBE /%lytatás 2. kiadáshoz./ Gatfáry, a másodrendű vádlott ls ugy adta el6 a tényálló t.hogy egy-két zsák szenet kiszórtak a pincében, a többi zsákkal pedig körsétát vé geztek. Lemérték a mérlegen, az egyik ajtón levitték a pincébe s amig Hagy­ná a mérlegnél arra ügyelt,hegy egy deka se hiányoazék a maiséból. 6k a már lemért mázsa szenet a pince rafsik kijáratán felhozták a újra lemérették Nagynéval, mintha uj zsák szén volna. Olyan jól ment kérem a dolog, hogy mi elméricakéltünk volna reggelig is, ha a nagyságos asszonynak nem*lett volna elég a harminckét mázsa, és meg nem állított volna bennünket. - Es nem resteltek ilyen rut csalást elkövetni? - kérdezte a bi birC - Resteltük, resteltük, de nem lehetett ellenállni, ugy jár­tunk mi ott körbe, mint a ringlispilen. A nagyságos asszeny még katonásan abrichtolt* bennünket, hogy jobban siessünk. Még szerencse, hogy nem siet­tünk jobban, mert akkor még nagyobb lett volna a csalás. A bizonyítási eljárás imtm&máamx során kihallgatták a sér­tettet is, aki olöadta.hogy a vádlottak olyan ügyesen manipuláltak a hét mázsa szénnel,hogy valóban nem vett észre semmit. De aztán mikor egy bar át n8je felkoreste és vele együtt lement a pincébe, gyanúsan kevésnek találta a szenet, értesítették a csendőrséget, megállapították,hogy valóban vissza­élés törtónt, de a csalókat még az óbudai országúton sikerült elfogni, a pénzt is megtalálták náluk, amelyet egy fillér hiány nélkül azzal adtak vissza, hogy életükben se láttak még ennyi pénzt együtt. A perbeszédek elhangzása után a törvényszék csalás vétségében mondotta ki bűnösnek Dózsa Józsefet és Gajary Mihályt éa Dózsát nógyhönapi, Gajáryt két és fél hónapi fogházbüntetésre Ítélte. A két napszámost,akik ollón bünsegédi bünrészesség címén emolt vádat az ügyészség, a törvényszék felmentette a vád alól, mert kiderült,hogy nem volt tudomásuk a visszaélés­ről. Az Ítéletben a vádlottak is megnyugodtak, ugy hogy az nyomban jogerő­re emelkedett. /MOT/ M. — — —A NEMZETI MUNKAVÉDELMI HIVATAL TISZTVISELŐINEK FELMONDÜSI ÜGYE. A Hemzeti Munkavédelmi Hivatal, amelynek , főleg az a feladata, hogy a közérdekű üzemeknek a kritikus időkben a munkafolytonosságát és az üzem; zavartalanságát biztosítsa, száznál több alkalmazottjának leépítés cimén felmondott. Az alkalmazottak nagy része Szádeczky Kapdos Boldizsár dr. ügy­véd utján 'pert indított a királyi kincstár ellen és hathónapi felmondást követeltek. A királyi járásbíróságon Domby járáabiró ma hozott elsőfokú Íté­letet a tömegperben • A járásbíróság az alkalmazottak részére megállapította a hathónapi felmondás jogosultságát $s kötelezte a királyi kincstárt a hat­hónapra járó ö>*jr,og megfizetésére. /MOT/SY. PERESKEDÉS "A NEVETŐ EMBER" ELŐJÁTÉKA KÖRÜL. Az OmniaMozgóképszinházban 1028_ban hosszú idon keresztül játszották a"Ne­vető ember"clmü filmet, amely Hugó Viktor azonos elmü regényéből késztilt. A film elé Gács Demeter költő és hírlapíró előjátékot irt, amelyet Fehér Artúr szavalómüvész adott elő.' Amikor az Ommia levette a darabot a mű­sorról, a másodikhetes mozikban is az előjátékkal került előadásra a film. Gács Demeter most szerzői jogbitorlásI pert indított Fehér ürtur ellen,mert szerinte Fehérrel ugy kötötte a megállapodást, hogy az előjátékot csak az Omniában adják elő, a másodikhetes mozikban tehát Fehér nem szavalhatta vol­na az általa irt verseket. Gács keresetében azt kérte, hogy a törvényszék a bűnösség megállapit ása mellett szabjon ki büntetést Fehér Artúrra, akivel szemben egyébként erkölcsi kárát 2ooo, anyagi kárát pedig 3ooo pengőben je­lölte meg. Gács keresetében még megemlítette, hogy a Pesti Hirlap 1928. no­vember lo-lkl számában nyilatkozatot: is tett közzé, amelyben a mozgókép­színházak: figyelmét felhívta arra, hogy amennyiben Fehér az előjátékot náluk is előadná, ezzel szerzői jogbitorlá t követ el. A királyi törve nyszéken Nyiry Zoltán dr. törvényszéki biró ma tárgyalta a pert. Fehér Artúr a keresettel szemben azzal védekezett, hogy az előjáték verseit Gács az ő direktiái alapján irta­r-* tulaj donképen csak versbefoglalta az ő mondanivalóját. Ezt a körülmény± az is bizonyltja - hang­zott az alperesi érvelés - hogy többizben javitott a verseken, amíg az előadott forrná^ eljutott. Fehér szerint legrosszabb esetben mint társszer­zővel szemben léphetne fel elleneGács Demeter, aki különben ls tuétt arról, hegy a Symplom-mozgóban ls elcá dásra került az előjáték. Annál kevésbbé áll helyt Fehér szerint Géc s panasza, mert később egyességet is kötöttek a továb­bi előadás kérdésében, sőt megállapodtak a fizetendő részesedés összegében Is Ezek a körülmények már eleve kizárják a szerzői jogbitorlás tényét-fejezte be Fehér védekezéset,amely után Nyiry biró a tárgyalás folytatásét novemberre he lasztotta./MOT/SY. 0RSZÁG0S LEV ÉLT*1Tpl

Next

/
Thumbnails
Contents