Magyar Országos Tudósító, 1929. június/2

1929-06-26 [015]

—-A BIROI IGAZMONDÁS ERŐFORRÁSAI* A Birok ós Ügyészek Lapjának április-júniusi száma most hagyta el a saj­tót igen érdekes es gazdag tartalommal* Az első cikket Mészáros Lajos Íté­lőtáblai biró irtax :A birói Igazmondás erőforrásai - cimen. Érdkes cikket irt a büntetőigazságszolgáltatás egyszerűsítésének kérdéséről Székely Mik­sa dr, x balassagyarmati törvényszéki tanácselnök, Az abszolút igazság refi<=>­lexeiről Ambrózy Ág<ston dr., a vegyes döntőbíróságok kormánymegbizotti hiva­talához beosztott törvényszéki biró irt mélyenszántó fejtegetés t,Az elhagya­sos házassági bontópereket Gyulay ^rnő dr. budapesti törvényszéki biró vilá­gította meg közelebbről bőséges adatc^l fűszerezett cikkében. A lap közli Zsitvay Tibor igazságügyminiszter részletes Igazságügyi program"ját,arelyet .az Igazságügyi tárca költségvetésének általání^ vitájában adott elő. A sok és gyakorlati értékű cikket tartalmazó lapot ^Boronkay István dr. ügyészségi alelnök szerkesztette, s a lap- nála kapható /Markó-ucca 27. I.emelet /MOT/ KÜLÖNVONAT VISZI AZ ÜGYVÉDPARLAMENT RÉSZTVEVŐI MA DÉLUT/N KÉT ORA RTSZ PERCKOR SZEGEDRE. Szerdán délután 2 órakor indul a Nyugati-pályaudvarról a szegedi ügyvédgyü­lós különvonata, hogy az ügyvédi kar százait vigye a legmagyarabb városban tartandó ügyvédparlament helyére. A szegedi vándorgyűlés öt bizott­ságban foglalkozik az aktuális kari és jogi problémákkal, E bizottságok kö­zül különöen érdekesnek Ígérkezik a civiljogi bizottság, amely azt a kér­dést vitatja meg, hogy kivánatos-e a magánjog kommercializálása. A bizott­ság elnöke Gold Simon dr., a tanácskozáshoz pedig Káinoki Bedő Sándor dr. Gold Simon d.~., Lőw Lóránt dr., .Léwy'Béla dr,, vitéz Pétery Aladár dr.,Reit­zer Bél' drjrés Wilhelm Károly dr. adtak értékes írásbeli véleményt. A ván­dorgyűlés tagjai vasárnap résztvesznek a kecskeméti ügyvédtársadalom és Kecs­kemét városa által rendezendő kecskeméti ügyvédnapen, A kecskeméti város­hágán díszülés less , amelyen Kálncki Bedő Sándor orszgyulési képviselő elő­adást "t.art : "Észrevételek a megtartási jog köréből" cimmel, /MOT/SY. —BONYODALMAK ÉS CSALÁS EGY FRANCIA PARFÖM-CSEKK KÖRÜL, A párisi Dhaossi parfőmnagykereskedő cég budapesti mogbizott jág, Delorme magyar ors zigi képviselőt keresett és csakhamar jelentkezett is nála Bodó Zoltán kereskedő. Delorme és Bodó megállapodtak, hogy az első megrendelés diját előre kell lefizetni, mert a francia cég csak igy szállít:' árut. Bodónak nem volt pénze az első rendelés kifizetésére és ezért egyik ismerő­séhez,Újházi Edéhez fordult, aki ötezerkétszázötven frankot át is adott, hogy ebből egyenlítsék ki az első rendelés értékét. Delonne egy parisba szóló, úgynevezett keresztes csekket VÓB irolt a Kereskedelmi Bankban a kapott pénzért, és a csekket el akarta küldeni Parisba. Bcdó Zoltán elkérte a csek­ket, azzal, hogy úgyis ir levelet a párisi cégnek, minek fizessenek kétszer portót, egy boritokban is továbbitani lehet a pénzt. Deloinme át is adta a csekket, Bodó azonban nem küldte el Parisba, hanem a Kereskedelmi Bankban visszaváltotta. Újházi Ede, amikor látta, hogy a csekk nem érkezett meg Parii ba, Delormc-itől követelte azt vissza, pert inditott ellene és a bíróság kö­telezte Delorme-ot, hogy fizessen Újházi Edének 525o frankot. Delorme ekkor csalás büntette cimén feljelentést tett Bodó ^jltán ellen, akit ma vont fe­lelősségre Rád Illés dr. bünte őtörvényszéki egyesbiró. Bodó a tárgyalás során azzal védekezett, hogy neki követelése volt Delorme-tel és mivel a párisi cég nem bizta rá a magyarorsz ági képvise­letet, jogosan tekinthette tárgytalannak az egész üzletkötést ós válthatta vissza a csekket, „r ' .. . 4 törvényszék ezt a védekezést nem fogadta el és Bodó Zoltánt bűnösnek mondva ki csalás vétségében, egyhónapi fogház és 2oo pengő pénzbün­tetésre, valamint három évi politikai és hivatli jogvesztésre ítélte.A fe­lek az itélet ellen felebbeztek. /MOT/SY.

Next

/
Thumbnails
Contents