Magyar Országos Tudósító, 1929. június/2

1929-06-17 [015]

SPORTÜNNEPÉLY SZEGEDEN. A hatalmasan fejlő'dő evezőssport állandóan ujabb bázisokat talál a magyar vázek mentén. A legmagyarabb folyón, a ;

. iszán avatták fel szép ünnepségek kíséretében azt az első bázist, amely hivatva van a ver^enyevezős egyesületeken kívül álló, úgynevezett szabadevezc 5 sök hajlékóul szolgálni. A szegedi szabadevezős társadalom meghívása folytán megjelent Szege d£a Magyar Szabadevezősök Egyesületének 50 tagu küldöttsége, - hogy a Felsőtiszaparton az ^rboc-utcánál létesült, 150 osónak:* befogadó, "Turul" telep felavatásán részt vegyen. A szegedi versenyevezős egyesületek kiküldöttei, a sporthatóság, ős a várass notabilitásai^ többszáz főnyi evezős jelenlétében adta át W e i s e i Béla vezérigazgató a "Turul"-telepet a szegedi szabadewezősök rendelkezésére és használat ára <, Dr » B odor Géza, KLajd 0 s z m- a n n Elemér üdvözölték a Magyar Szabadevezősök Egyesülete megbízásából a szegedi evezőstársadalmat, és lelkes fe3.hivásuk folytán megalakult nyomban a Magyar Szabadevezősök Egyesületének szegedi osztálya, melysfc dr. Kállai Emil neves szegedi ügyvéd szervez és már a legközelebbi napokbanJ4^irt ják tisztikaruk választását,, C^^L^ A szegedi szabadevezős társadalom hajlékhoz jutva fogja kultúrálni a Szegedtől északra fekvő- területeken, a Tiszán és a Maroson a budapesti evezősök által oly nagy szeretetnek örvendő vizi turistáskodást. A week-encl mozgalom, mely izgalomba hozta Budapest nagy sport társadalmát, Szegeden is éreztette hatását és rövidesen alkalmunk lesz beszámolni arról a nagy week-end mozgalomról, melyéézabadevezősök kezdeményezésére Szegeden erőre kapott, /MOT/B. ÚJABB TÖRTÉNELMI ADATOK GÖRGEY ÉS BEM TÁBORNOKOKRÓL. A ''Magyar Nemzeti Irodalmi Társaság" vasárnap Pestvármegye közgyűlési termében ünnepi felJÜVasó-ülést tartott a szabadságharc 80-ik évfordulója alkalmából, amelyen előkelő közönség és számos társadalmi egyesület vezetősége vett részt. Koróda Pál elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy a magyar szabadságharc még most is tart. Elitéli, hogy a régi osztrák szellemnek még ma^is vannak nyílt és lappangó hívei. /°\ P á z m á n d y Dénes másfélórás, hatalmas előadást tartott "Áruló volt 3 Görgey?" cimmel. Az összes forrásmunkákra tömören hivatkozva csopor- . tositotta azokat a tényeket, amelyek szerinte Görgey ellen vallanak. Ezenkívül 'íjabb adatokat is sorolt fel. Elmondta, hogy a Görgey-nemzetség Németországból Vándorolt be és a Szepességnek mindig német~lakta területén élt. Görgey személyének kiemelkedését a szabadságharcban egyedül Zichy gróf kivégzésének köszönheti, n'cui k zdve azonban, hogy tábornok lett, L. o s s u t h ellen fordult, aki őt az ismeretlenség homályából kiemelte. Görgey Kossuth ellensége lett, amikor az S bizalmát elvesztette. GörgQ-y bosszúból vált nemzet« árulójóvá. Ezonkivül a német nevelkedése, német szelleme, a németség mellé állította. 0 a Habsburgok számára vissza akarta szerezni Magyarországot. Egyik rokonának megirja levelében:"Nekem soha sem volt hazám!" Testvéreinek megkegyeÍmekése érdekében a császárhoz irt terjedelmes kérvényeiben is állandóan hivatkozik érdemeire, hogy ő a dinasztiának mindig igaz hive volt ós Kossuth „túlzásait" soha sem támogatta.Az 3előadó szerintj vóde&mezik Görgeyt, akik Kossuth szellemének ellenségei. A zajos helyesléssel fogadott előadás után K o r n a i István B e m tábornokra: olvasott fel érdekes bécsi állami levéltári adatokat, mélyek igazolják, hogy Bem Görgeyvei már Bécsből menekülése közben/Pozsonybar is élesen szembe került, mert összekülönbözött vele a hadjárat vezetés ét, illetően. Bemnek nagyszabású erdélyi telepítési tervezete is ismeretlen meg. ' Ezzel kapcsolatban ellentétek merültek fel közte és a magyar kormány kőzett. Bem ugyanis a székelyeket az áruló oláhok és szászok birtokainak elkobzásával akarta Erdély

1

,en uj birtokokhoz juttatni, különösen Erdély határain. Q /Folytatása következik./ f 0HSZÁGOS LEVÉLTÁR ~~~~ * . ^