Magyar Országos Tudósító, 1929. június/2
1929-06-24 [015]
/ Vitéz Tersztyánszky öáön temetése„ -Folytatás 2. / •»————————— — —————— hangos zokogás hallattszott. Az egyházi szertartás utan Hász István püspök a koporsó lakához állott s onnan búcsúztatta Tersztyánszky Ödönt* Gyászoló testvérek - mondta - megrendült lélekkel állunk e virágos koporsó mellett, mert hirtelen, orozva csapott le halottunkra a legnagyobb földi hatalom, a halál, Ez a koporsó kincset rejt magában, édes hazánk legtündöklőbb csillagát. Mert csillag volt vitéz Tersztyánszky Ödön éu a világhírnév fényében tündökölt. És ezt a fényt ó mind rászórta édos hazánkra, elsötétített egünket a világhírnév szivárványával fogta át. És araikor acélos karja a kardot forgatta, mindnyájunk szive Izele dobogott, s vele dobogott akkor is, amikor láttuk, hogy fellendül idegenben győzelme nyomán a magyar zászló és felcsendül a magyar Himnusz. Amennyire felemelt bennünket az öröm, annyira sújtott le a gyász és a fájdalom, A prófétával együtt mondom: lehullott a mi fejünk legszebb koronája. Mert nem csak a kard acélját forgatta Tersztyánszky Ödön, hanem az erkölcsi világrend kardját is. Legyőzte az önzést, a hűtlenséget és a civakodás sötét szellemét, elűzte s legszebb mintaképe volt a modern magyar^' embernek., a magyar katonatisztnek, legszerencsésebb mintázoja Szent László királyunknak. A beszéd után külön meghajolt a koporsó előtt Hász István tábori püspök, majd elindult a menet a diszsirhely felé. Elől ment két roskadásig megtelt koszoruskocsi, utánna Hász István püspök. A fekete halottaskocsiba tiszttársai-csupa ezredes és alezredes --croelték be a súlyos koporsót s a kocsi előtt külön vitték az 1, honvéd gyalogezred tisztjeinek ós a Magyar Atlétikai Klubnak tökéletes szépségű koszorúit, A kocsi után a gyászoló család haladt, utánnuk a tábornokok. : ^ a köztük Oxilia ezredes, olasz katonai attasé és de Jouard francia katonai attasé, valamint a tisztikar tagjai s a folyni, "rség és az államrendőrség tiszt jei» Utolsó vigyázz-t vezényeltek a zászlóaljnak, megkondult a lélekharang, néhány perccel később megperdült a fekete gyás fátyollal bevont dob s Beethoven gyászindulójának hangdal mellett ' \ . /Yn&nfi &> menet a gyászoló közönség nyolo-tlz soros gyűrűje között. A sírná?. Hász István püspök újból beszentelte vitéz Térsz- • tyanszky Ödön hamvait- elimádkozták a Miatyánkot és az egyházi szertartás után elsőnek Sohetz'er Kódok .. : : ;?-*ede:f? :fáztatta a halottat* - Lehullott ezredem legnemesebb hajtása^- mondta - kla?oudt a magyar Glóriának tündöklő csillaga, kidüdt a magyar Géniusznak világhírű zászlóvivője' 3 megtért elődjeihez a hadak útjára a legvitézebb magyar katona c Ott látlak még a Kárpátok bércén, harcolva a nagy túlerővel, véredet ontottad az északi harctéren a hazáért, két évig etted a hadifogság keserű kenyerét, majd a déli harctéren arattál győzelmet győzelem után. Nagyobb vagy, mint a Vezúv lávájával eltemetett pompeji katona, mert egy világ gyűlöletébe eltemetett nevet, a magyar nevet ástad ki és szereztél neki dics ős a éget* Isten Veled* Rakovszky Iván a Magyar Vivó Szövetség nevében mondott búcsúztatót. . , ' Megilletődve állunk nyitott sirod mellett, Kardod pengéjénél csak jellemed fényiéit jobban. Egyéniséged a becsületnek, a szorgalomnak és az önfeláldozó kötelességtudásnak a mintaképe volt, ' Folytatása következik. /
