Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2

1929-05-22 [013]

H ÍREK. EZÜSTMEKNYEGZÖ. Dr.W e 1 s s Konrád v.nemzetgyűlési képviselő és felesé ge, szül.B a r k ó c z y Jolán tegnap tartották ezüstmennycgsójüket az egyetemi-templomban. /Minden külön értesítés helyett./ MOT/D . Pro domo: dr.Weiss István Conrád tanácsi s, fogalmazó Lamotte tanácsnok titkára, kéri fenti hir szives közlését. AZ EGYESIÉT KERESZTÉNY NEMZETI LIGA Ill.kerületi osztálya 25-én, szombaton este félhét órakor tartja a Ill.kerületi elöljáróság üléstermében /Fő-tér 3.1,21./ évi közgyűlését, melyen az ünnepi beszédet az országos elnök, W o 1 ff Károly mondja. A közgyűlés után este nyolc órakor a tagok vacsorára jönnek össze a kerületi elöljáróság étkező helyiségében,amelyen Wolff Károly szintén jelen lesz. /MOT/D. POLITIKA. GÁLFFY DÉNES BESZÁMOLJA. G á 1 f f y Dénes országgyűlési képviselő miután Somogyszil és Igal községekben már beszámolót mondott, Pünkösd hétfőjén Mernyén tartott beszámolót, amelynek során sürgette az iparfejlesztő vámok előnyeit élvező gyértelepeknek megrendszabályozását olyan irányban, hogy azok a jövedelmük egy részét tényleges iparfcsjlesztósre fordítsák, ne pedig magáncélokra. Olyan kormányzati politika beállítását kívánta, amely a nagy vagyoni ellentétek kiküszöbölésére hivatott.Végül hangsúlyozta, hogy teljes bizalommal és hűséggel van gróf Bethlen István miniszterelnök és Mayer János földmivelésügyi miniszter iránt. X.H. Hírek. A MAGYAR TUDOM/iíYOS AKADÉMIA május hó 27-én, hétfón délután 5 órakor Összes ülést tart. Áld á s y Antal r.t.: "Pastor Lajos k.t. emlékezete" cimmel olvas fel. Az összes ülés után zárt ülésben a II. félévi költségvetést tárgyalják. /MOT/B. VITAÜLÉS A KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN A LATERANI EGYEZMÉNYRŐL. A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai és nemzetközi jogi szakosztályai szerdán délután 6 órakor a Külügyi Társaság parlamenti tan'cstermében a latéráni egyezményről vitaülést rendeztek, amelyen az egyezmény jelentőségét egyházjogi szempontból dr.Baranyai Jusztin egyetemi tanár, politikai szempontból dr. L u t te r János egyetemi magántanár, a Külügyi Társaság igazgatója méltatták. l Baranyay szerint a XlX-ik században a katolikus-egyház életében két eszme lett uralkodóvá. A pápa lelki szuverenitásának kidomboritása és obbol folyó szabadságának ideális magaslatára történő felemelese. E két gondolat a latéráni egyezmény két főokmanyában valósul meg. Szinte klasszikus formában van biztosítva az egyház fejének szuverenitása és a katolikus egyháznak Olaszországban a legteljesebb szabadsága, mellyel a katolicizmust egyedüll államvallásnak ismerik el. Az egyezmény világtörténelmi jelentősége áogy egy európai vezető nagyhatalom a XIX-ik századbeli laikus gondolattal i a legélesebben szembefordul és a katolikus államvallás intézményét valósítja meg. Az egyház szabads ágkeresö politikája é pen abban az országban jutott diadalra, &hol a nacionalista gondolat és állami erő a leginpozánsabbap él. Az ölsz katolicizmusnak ez olyan fejlődési lehetőséget ad, hogy a francia nemzetnek évezrede* vezető szerepét a katolikus egyházban az olaszság könnyen magához ragadhatja. Magyar szempontból az egyezményre ugy tekinthetünk, mint Magyarország konzervatív egyházpolitikájának fényes igazolására. Folytatása következik: