Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2
1929-05-16 [013]
A KARTELLVITA FOLYTATÁSA A MAGYAR JOGÁSZEGYLETBEN • i A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete báró Kor á n y i Frigyes dr. elnöklete alatt csütörtökön este folytatta kartelIánkét ját. Elsőnek Székács Antal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szólalt fel,aki kifejtette,hogy a kartelleknek,mint a kapitallsztikus gazdasági rend feltartózhatatlan fejlődéses alakulatainak milyen előnyei vannak a haladás szempontjából. Sorra vette az egyes foglalkozási ágakat és kimutatta, hogy még a kereskedő, a mezőgazda,sőt a fogyasztó szem pontjából sem lehet állítani# hogy a kartellek rájuk nézve csak hátrányosak. Elóforduljhogy egyes kartellek tényleg visszaélnek hatalmukkal.mégis meg lehet állapítani, hogy iparunk a kartellek dacára sem dolgozik átlag kielégítő eredménnyel, így tehát a gyenge Ipart a szervezkedés lehetőségeitől megfosztani nem szabad,Hozzájáruina ajcarfeellek törvényes megrendszabályozásához, ha ez oly módon ^ehets égos,< ; blna\,mellyel a visszaélésekéi: meggátolhatnak anélkül, hogy a gazdaságban nagyobb károkat okoznának. Az állam beavatkozása a kartellekbe nem lehetséges anélkül,hogy az állam az áralakulásba Is erőszakosan bele ne avatkozzék. E téren már az Árvizsgáló Bizottsággal is próbálkoztak,azonban ott is Igen kevés eredménnyel. Véleménye szerint nem szabad ma a kartellekbe beavatkozni,mert az sokkal többet ártana, mint használhatna. Dr, Nád a s László felszólalásában ugy látja, hogy a mostani ankét nagyjában az állami beavatkozás ellen foglal állást. Felhívja az ankét figyelmét,hogy a miniszterelnök parlamenti beszédében részletes kartellpolii kaiprogra.mot adott,amelyben az állami ellenőrzést szükségesnek tartja. Ezzel szemben nézete szerint az állami ellenőrzés teljesen céltalan volna, mert a drágaság előidézésében a kartellek nem nagy szerepet játszanak- Véleménye szerint az árak csökkenését csak a termelés emelkedése eredményezheti, az viszont csak ugy kovetkezhetik be, ha a külföld nagyobb tőkéket hoz Ide, kifejleszti a gyáripart s Magyarországot teszi meg a Balkán ós Kelet felé irányuló export központjává, Utána K n c b Sándor, a GYOSZ főtitkára szólalt fel,aki először Sándor Pál legutóbbi felszólalásával polemizált sokszor igen élénk „ ellentmondás közbenc A válságos helyzet oka szerinte a szervezetlen túltermelés, amelyet a kartellgondolat realizálásában kell ellensúlyozni, Kartellek csak védővámok oltalma alatt jöhetnek létre és nem lehet az államtól' egyszerre védővámpolítikát ós a kartellbe való beavatkozást is követelni. Véleménye szerint a gyáripar nagy nyugtalansággal nézi a kartell,érdes megvitatását, mely kérdéshez szerinte csak nagy megfontoltsággal szabad hozzányúlni <• Végül N e u h a u s Ferenc ólait fel,aki csak átmenetinek tartja a. kartelleket a további ós tökéletesebb fejlődési forma^holding-társaságok által összefogott trösztszerr alakulatok felé vezető uton. Az állam feladata csak e fejlődési forma figyelemmelkisérése lehet, Szakemeberekből álló oly tanács felállítását javasolja, amely egy- egy felmerülő konkrét ügyet megvizsgálna és véleményezne. A nagyszámú jogász és közgazdász hallgatóság nagy figyelemmel • "'s i kisórte a vitaest felszólalóinak értékes beszédét, /lvíOT/1, _
