Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2

1929-05-21 [013]

EGYHÁZI HÍREK. /TbDOSITÁSUNK A SPEYERI VILÁGUNNE PROL. Folytat ás.3./ Bal t a zá r Dezső dr, püspök gyújtó beszéde után,a többi világszövetség szónoka nyilatkozott meg. A

z 1529-iki eseményeket * Zs charnak kőnigsbergi egyetemi tanár ismertette. Ma délután a vendégek kirándulást tettek ' Dürcke fürdőhelyre és a limburgi várromhoz. A magyar kiküldöttek este indulnak vissza, egyikük, C s 1 k e s z Sándor •debreceni egyetemi tanár, hazatérése előtt, Baltazár püspök megbízásából részt-vesz a Németországi Református Szövetség huszonkettedik közgyűlésén, a németországi Bentheim-ben./MOT/F. —PREBITÉRIUMI HATÁROZAT AZ EGYHÁZI BALOK ELLEN. Debrecenbei jelentik, hogy az ottani református egyház prebitériuma, Révész Imre dr. ^egyházkerületi lelkészi főjegyző indítványára, tiltakozott az egyházi védosóg alatt rendezett bálok divatja ellen. Megállapítja a határozat, hogy az ilyoh táncmulatságok rendezése alkalmas, hogy a világi közélet zavaros és tisztátalan szellemét az egyházba és a vallásba behurcolja, ezenfelül azonban legközvetlenebb célja, a pénzszerzés terén is rendszerint csupán nagyon kétes értékű és erkölcsi hatás szempontjából messzemenően kifogásolható eredményeket hoz létre. Felkérik ezért a magyar reformátusságnak mindon tényezőjét, hogy az egyházi célú és jellegű táncmulatságok rendezése allfn, személyes, hivatali és közéleti tekintélyük egész súlyával küzdj ehek. /M OT/F. HÍREK. KERESKEDŐK ÉS IPAROSOK A KÖZSÉGI 1ZEMEK ELLEN. Abból az alaklomból, hogy a főváros pénteki közgyűlése a községi üzemek kérdését napirendre tűzte, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a kereskedelmi és i;-ari érdekképviseleteket értekezletre hivta össze. Be la tiny Artúr elnök ezt hangoztatta, hogy a ken skedelem és ipar régóta küzd az üzemek megszüntetése érdekében, majd kijelentette, hogy a közüzemek elszaporodása megszünteti azt az egyensúlyt, melyet a gazdasági élet önmaga alakitott ki s a gazdasági élt szervazetét nem kivnatos irányban igyekszik fejleszteni. Zala Zsigmond a maga részérői is kívánatosnak tartja a községi üzemek megszüntetését, eredményt azonban csak komproraiszumos megoldástól vár. Székács Antal szerint félreértésre adhatna okot, ha a ker skedelem és ipar nem száz százalékig követelné az üzemek megszüntetését. B i t t n e r János szerint a közgyűléstől a kívánságok teljesítését nem lehet várni, de mégis az összes üzemek megszüntetését kell sürgetni. Belatiny Artúr sem hive a kompromiszumos megoldásnak, mert csak arrel lehet megbeszélést folytatni, hogy az egyes üzemeket mikor és milyen sorrendben szüntetik meg. A helyzet az, hogy a főváros nem mutat hajlandóságot az üzemek megszüntetésére, F a y e r Sándor semmiféle megegyezésre nem hajlandó. Határozati javaslatot nyújtott be moly szerint a kereskedelem és az Ipar bizalmatlanságát fejezze ki a főváros tanácsával és ^közgyűlésével szemben. K n o b Sándor kijelentette, hogy a fővárosnak számos olyan üzeme van , amely a gyáriparral versenyez. V a s s Béla, Latinak Kenő, Koréin Dezső, P f e i f e r Sándor, Farka s ^ Vilmos, Füredi Lajos és V ó r t e s Emil felszólalása után kimondták, hogy a kereskedelem és az ipar egységesen az üzeme]-: megszüntetér\ sét követeli. /MOT/P ') A KAOAN i)§al TORI. NMiONYV BÍRÁLATA A JOGÁSZEGYLETBEN. A "agyar Jogászegyf let magánjogi s zakó szí ily a május 25-én, szombaton délután S óral-.or a Budapesti Ügyvédi Kamara helyiségében ülést tart, amelyen folytatják Magyarország magánjogi törvénykönyve javaslatának bírálatát. Az eddigi birálati anyagot S t o 1 n a József dr. miniszteri tanácsos ismertetik /íviOT/B.