Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2
1929-05-21 [013]
/ WOLFNER TIVADAR BARO TEMETÉSE. Folyt Rt a s . / Az egyházi szertartást. L 1 fi © c z k i Bernát főkántor az Operaház énekkarának segédletével végezte., utána Hevesi Simon főrabbi megható gyászbeszédben szólott Wolfner Tivadar nagy egyéniségéről, amelynek hatása kiterjed egy e 0 éez felekezetre, de tul is megy egy felekezeten. Amikor ravatala előtt elnézünk - mondotta - két temetőt látunk, az ö hitfalélnék temetőjét és azokét, akik máskép szolgálják az egy Istnnt Szinte érezzük, hogy mindkét temet éke;-? és m kg azokon tul is megrezdül minden, mert olyan férfiú költözik be a temeteké, aki lelki tisztaságával és törhetetlen hazafiságával a megértést, a békét és a szeretetet szolgálta ember és ember között és most megtér a magyar földbe, amelyet oly nagyon szeretett. 7 á g ó Miksa királyi tanácsos, vezérigazgató, a Wolfner gyár tisztviselői, művezetői és munkásai nevében búcsúzott. Eszményképéi állítottad fel magadnak a munkát - mondotta - és annak oltárán gelyton ajabb és ujaok alkotás volt a szakadatlan áldozás, mig magad nem estél a pihenés nélkülS kötelességrovás emberi végzetü korai prédájául. Válásunk utolsó percében Vedd valamennyiünk fogadalmát, hogy alkotásaidat; erőnk végefogytáig, fiúi odaadással és a tőled belénk plántált fanatikus munkaszeretetté]! igyekezünk nemcsak szolgálni, hanem hozzád éri emlékedhez méltóan tovább is fejleszteni. S e m s e y Aladár polgármester, Újpest város közönsége nevében vett bucsut ezután a halottól. Rámutatott beszédében Wolfner Tivadar " báré elévülhetetlen érdemeire, aki Újpestet naggyá és az ország egyik loghx t almásabb gyárvárosává tette és nemcsak ezer és ezer embernek adott kénye* ret, foglalkozást Újpesten, de egyben a magyar ipar jóhirnevét ugy az sr'frZ szagban, mint a külföldön megerősítette, Wolfner Tivadar bárt natalmás munkát fejtett ki a világháborúban és talán oz a munka őrölte .reg szer*; .-setét*A haza szolgalatában rokkant meg tehát és halt hősi halált és Újpest városa öt hősi halottjának tekinti. Szász Károly titkos tanácsosba Tisza István pársaskör ne_ vében vett bucsut Wolfnee Tivadartol.- A Tisza István Társaskör nevében megilletődött lélekkel búcsúzom tolod kedves jó barátunk szeretet társunk Wolfner Tivadar - mondotta Szász Károly. Lelkes tagja, eréa bajnokc voltál annak a - sajnos • mindinkább fogyó, ritkuló Ticza gárdának, amely -..ég >..••* gyutt dolgozott, küzdött, együtt aggódott ős reménykedett a vezérrel, •» és életed fogytáig odaadó tagja, rendületlen híve voltál a Tisza kultusz altian dóan örvendetesen gyarapodó táborának, amely ma is a nagy halhatrtiannak immár éltető eszmévé finomult megdicsőült alakját vallja vezéréül., S mikor most ielkiszemeln.: elé idézzük tested öss eomlott corsátora és megnyílt sírod setét éjszakája fölött ragyogó nemes egyéniséged* nek és megfutott pályádnak képét -- étkezzük, tudjuk és hirdetjük/hogy a*ai a te lény edet olyan kivdiöva, életeden olyan hasznossá, eredményesé é tette, az a hűség volt, minden szép és jő Ír ; nt: a hűség Istenhez, akit szived mélyén hordoztál « a hűség hazádhoz, melyért annyit lelkesedtél és dolgoztál, -a hűség politikai Vezéredhez és az ő eszméihez- akitől és amiktől cl nem tántoríthatott senki és semmi. - a hűség családodhoz ón barátaidhoz, akiket szived melegével Önfeláldozóan tudtál szeretni, ~ és a szinte legenais páratlan hüseg munkád, iránt ^ amit a kötelesség szigorú mór tekén is jóval felül a magad testi ós lelki pazarlásával, rajongó odaadással végeztél, tudatában annak, hogy a megfeszített tisztes munka tehet csak igazán naggyá és boidoc ga országodat és nemzeteket, s feogy csak az emelheti"fel a naráól ami sokat szenvedet.- méltatlanul megalázott magyal Üajsérikat is, ^ s a- eszményeidhez való aellárd hűség emelt téged magast- az átlagemberek sorai félé.- ez tetted egyéniségedet a magyar közélet ' : i értőkévé, - ez kapcsait téged hozzánk is elszakithatatlanul, 3 mikor most lelked^az örök biró trónja zsámolyánál^ Tlsze István ott mindjobban i^a-apodc gárdatooreben, jelentkezik megdicsőült vezérünk előtti az ö ezreinek szerető pillantásában a néma le fciró kézszorítását büszkén veheted el' iré • valc nuseged gyönyörűséget boldogító jutáját. y /Folytatása következik*/ noníenc i cwéirÁct k I
