Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2
1929-05-29 [013]
HÍREK. A KOLORISTA KÉMIKUSOK NEMZETKÖZI EGYESÜLETÉNEK KONGRESSZUSA. A Kolorista Kémikusok Nemzetközi Egyesülete ma délelőtt tartotta záróülését a Magyar Tudományos Akadémia tanácstermében* * A záróülés után, melyen L a u t e j**' b a c h elnök megköszönte azt a meleg fogadtatást, amelyben Magyar országos részesültek c kongresszus tagjai, dr.K r a i a Pál drezdai tanár tartott előadást• Délután négy órakor az Országházat tekintették meg a ipongreszszus résztvevői, majd autékon a jánoshegyi Er zsebet -kilát ótoronyhbí fentek, ahol uzsonnával fogadták őket. k kongresszus elnöke elismerését és Köszönetét fejezte ki a magyar rendező bizottság tagjai dr .budai Goldberger Leó, S i m k 6 Karoly, S v é d e r Oszkár, Kemény Lajos, dr.K ere sztes Tibor, D e y 1 e Vilmos, Sándor Mátyás ós dr.T a u s z Béla előtt azért a nagy munkáért, amellyel a kongresszust előkészítették és megrendezték. Este a főváros ad díszvacsorát a kongresszus résztvevői tiszteletére a Szent Gellért Szállóban. /MOT/0. —ELŐADÁS A MAGYAR FESTŐ ÉS KARTON NYOMÓ IPAR FEJLŐDÉSÉRŐL. A Kolorista Kémikusok Nemzetközi Egyesületének kongresszusával kapcsolatban dr.budai G o ldb e r g o r Lajos előadást tartott a magyar textilfestő és kartonnyomóipar fejlődéséről és történetéről. Az előadó szerint az első adat a XIII.századból ered, amely egy virágzó brassói posztós céhre /Fraternitas lanificium/ vonatkozik. Sárosmegye krónikái már 1460-ban megemlékeznek a lenszövő ós lenfehéritő iparról, s a XVIII.században Rozsn yón kiterjedt bér-fehérités folyt* A gróf Forgách-család 1762-ben alapította a gácsi posztógyárat, amely 1800-tól kezdve részvénytársaságként működött. A posztóipar főbb centrumai a mult századokban Felsőmagyar országon. Nyugatmagyar országon és Erdélyben voltak, mig az első selyemfonómühelyt 1680-ban Pass ardi Péter alapította v. baranyamegyei Pellórden. A szépen virágzásnak indult magyar selyemipart Ausztriának a magyar ipar ellen irányuló politikai rendszabályai teljesen megbénították és Bezeródj Pálnak apostoli munkásságára volt szükség, hogy a magyar selyemipart uj életre keltse. Az első kartonnyomó gyárat Mária Terézia alapította a nyitramegyoi Sasváron, de ez Is, valamint a cseklészi kékfestő és kartonnyomó osztrák kézre került. A XVIII.században felállított kékfestő és kartonnyomó műhelyek javerőszt gyárakká alakultak át, habár a vidéken ma is számos kékfestő ős kézierővel dolgozó műhely működik, ahol a régi hagyományos kék babos és virágos kartonokat ós perkálokat készítik. Az előadó befejezésül a magyar textil és textllkémlai ipar fejlődését vázolta a külföldi vendégek előtt, akik előadását nagy tetszéssel fogadták. /MOT/0. —~k KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENYEK ÁBRÁZOLÓ MÉRTANI VERSENYÉNEK EREDMÉNYE. A tétel két példából állott, mindkettő próbára tette a versenyzők készültségét \ és invencióját.A jeligével beadott versenymunkák közül több igazi tehetségről f és rátermettségről tanúskodik.A birélóbizottság tagjai:, pintér Jenő tanker. föigazgató,Romsauer Lajos műegyetemi tanár ós Szmodics Hlldegard egyetemi maL gántanár a verseny győztesei száméra a következő sorrendet állapították meg: )—!T.y~TCre bg~IiITrM r b'ü7lal?emi^7ker-r--ái3 ^gménj Zsigmond reáliskola /6 egység/ • 2./ Alaksza Kálmán ; budapesti IV.ker.közs. Eötvös József reáliskola/5 egység/ 5./"Koz ma FerencT pécsi Zrinyi Miklós m.kir. reáliskolai nevelőintézet / 4 egység. /MOT/B.
