Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2

1929-05-25 [013]

/HERRMANN MIKSA NYITJA MEG A KOLORISTA KONGRESSZUST .Folyt at ás .1./ tanulmányi főigazgató ésGrünert Alfréd zittaui mérnök tartanak előadást. Május 2 8 Tán a Magyar Tudomány as Akadémiában dr .E 1 ő d Egon, dr.R á t h Gyula, dr .U 1 1 m a n n Gusztáv, Freyberger M. és dr.F eib elnann Richárd adnak szakkérdésekről elő* Este Erkel Ferenc Hunyadi László c inü operáját nézik meg a résztvevők, mig hétfőn este a Szent Gellért Szálló fürdő csarnokát* n ünnepélyes vacsorán vesznek részt. Szerdán a záróülés folyik le a Tudományos Akadémiában, s este afóví'ros ad ünnepi vacsorát a kongresszus tiszteletércwT A mai napon egyébként bizottság utazott Bécsbe a kongreszszus tagjainak fogadására, s igyancsak bizottság fogadja a külföldi vendégeket a budapesti hajóállomáson, s a bizottságban^" " '* dr.. budai G o 1 d b e r g e r Leó diszelnök, S á n d o r Mátyás ezredes,igazgató és dr.T a u s z Béla, az Idegenforgalmi Szövetség alelnöke is résztvesz. /MOT/0. A FALUFEJLESZTÉS. NAGY PROBLÉMÁIVAL- FOGLALKOZIK A HARMADIK NEMZETKÖZI FALUFEJLESZTÉSI KONGRESSZUS BUDAPESTEN . A mostani század nagy váltó zá sokat hozott a nemzetek életőben. Különösen észlelhető uz a változás a falu társadalmának helyzetében, amely a világ gazdasági versenyében és a nagy háború következtében g a zdaságilag erősen 1 egy en gül t. A mezőgazdasági, államok vezetőinek a gondolata az lett, hogy a termelés feli' okozásával az áll cin élete felszabaduljon az alól a gazdasági és pénzügyi nyomástól, amelyben más államokkal szemben van. Egy hires német- szociálpolitikus csak nemrég állapította azt meg, hogy a jövő a falu népéé. Ugyanakkor az uj Itália megteremtője, Benitű Muss oliniis szintén elindi totta a nemzet átszervezésinek folyamatát, amikor a "rurarizálás"" a "falusitás" nagy gondolatát irta a fascizmus zászlajára. Néma véletlen találkozása az, hogy Német- és Olaszország cs rá ólat os érzékkel megérezte azt, hogy a tömegek korát éljük, azt az időt, amikor sokszor a falusi társadalmak átütő ereje, s elhatározása szab ja meg irányát még a kormányok cselekedeteinek fe. Hatalmas, irindent átf -gó munka indult meg tehát e gondolat nyomán Németországban, de főképp Itáliában, melynek célja egyrészt a falvak elvárosiasodását ...egakaeályózni, másrészt púdig a falu értékes emberfeleslegeinek bevándorlását a városokba cs kivándorlását idegen földrészekre megfékezni azzal, hogy a parlagon heverő falusi társadalom munkás készségének és tömogenergiájának lendítő erejét vissza akarja irányítani a falvakba. "Forza Rurale", ahogy Mussolini legutóbbi beszédében is meg-' határozta, az államok életében az a tényező lett, amelynek eleven hajtó ereje az uj Célkitűzések eléréséhoz igyekszik segíteni a nemzeteket. Az á Homok és ©. társadalom vezetőinek legfontosabb gondja a falvak problémája . lett, mert, a kor szelleme valósággal szükségszerüleg követeli, hogy az álj lamok célkitűzéseik középpontjává a falu társadalmának nevelését, irányításit és megszervezését tegyék, hogy azt helyes mederbe terelve befog\ ják a^ állami élet szolgálatába. Az összes nemzetek államférfiéi rájöttek arra az Igazságra, hftgy a nemzetek teherb ir óképe s s ég éne k egyik legfontosabb létfentartó tényezője a falu társadalma. A mezőgazdasági élet fellendülése tehát a falu társadalma számára egy uj helyzetet teremtett, amelynek tengelye az, hogy a jövő a falu népéé lesz. /Folytatása következik. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR