Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1

1929-05-15 [012]

/PESTHY PÁL EGYHÁZKERÜLETI FELÜGYELŐI BEIKTATÁSA. Folytat é s.4,/ Déli egy érakor, a Hungária-Na gys zállö s érga-termében kétszáz teritékes/közebéd volt, P e s t h y Pál dr. egyházkerületi felügyelő tiszteletére, Raffay Sándor dr, püspök a Kormányzó, R a d v á n szky Albert báró evangélikus egyetemes felügyelő P e s t h y Pál, S z e b e r é n y i L.Zsigmond dr.főesperes az egyházkerület két elnöke egészségére, Lehotzky Antal dr. kir.köz jegyző, egyházmegyei felügyelő Nagymagyarország visszaállás ára ürítette poharát, /MOT/F. Pro domo: A Pesthy Pál egyházfelügyelői beiktatásáról xx szóló, mai, negyedik kiadásunk nyolcadik bekezdésének végéről, Ravasz püspök beszédéből egy szó kimaradt; a kérdéses utolsó sor így hangzik: ...a hires skót reformátor, K n o x,

n MEZŐGAZDA SÁG. A BUZAMÁRKÁZÁS KÉRDÉSE AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KAMARÁBAN, Az Országos Mezőgazdasági Kamara mezőgazdasági szakósztálya^P^U^r g 1 y Emil szakosztályi elnök elnökletével nagy érd^^g|kM»P

ajl, jtAff&fr-t lést tartott azoknak a kérdéseknek a tisztázására, amelyek az utSWfc IfrÉÉtlüÉ- magyar buza kerül felmerültek. Az ülésen jelen voltak többek között gróf H o y o s Miksa kama rai elnök, S.B állat György fielsőházi tag, Beliczey Géza, D é g e'n Árpád, Gr á b n e r Emil, Gyárfás József, Székács Eelemér, sokorópótkal Szabó István, B a r c z a Ernő, H a n k ó c zy Jenő, N a g e 1 Henrik, Fabriczius Endre, K o 6 s Mihály, Marschall Ferenc és még számosan a szakosztály tagjai közül. K o ó s Mihály ismertette a buza minőségi kérdés eredetét és azokat az észrevételeket, amelyek egyes oldalakról a nemesitett buza minősége ellen felmerültek. Az első Időben a buzanemesltés tényleg elsősorban nem is a minőség javítására irányult, de ennek abban koresendő az oka, hogy a kereskedelem a buza minőségét csak egészén; minimálisan értékeli. Már pedig a nemesitett búzák gazdasági eredményeit, azok nagy terméstöbbleteit nem lehet mellőzni, amikor nincs összhangban a minőségi búzákért adott minimális rekompenzációval. Azonban meg kell keresni a nemesitett buzafajok között is a minőségileg megfelelőket. Ezt a muzőgezdasági kamarák már évek óta teszik azokkal a fajtaösszehasonlltó kísérleteikkel,amelyeket szakszerű irányitás mellett országosan nagy számmal végeznek.Végül foglalkozáttazokkal a javaslatokkal, amelyek az utóbbi időben a külföldre kerülő magyar buza minőségének biztosítására felmerültek és ezekre nézve k kérifca szakosztály véleményét, P u r g 1 y Emil mindenekelőtt azt a kérdést vetette fel,hogy a jobb minőséggel elérhető-e olyan búzaár, ami a termés mennyiségi veszteségét rekompenzálja. A mai minőségi különbözet oly csekély, hogy azzal a jobb minőség termelése nem lehet rentábilis. Felhívta a szakosztály figyelmét arra Is, hogy az export buza minősége nem. egyedül a gazi án múlik. Ha csak búzát exportálunk, annak minősége a gazdától és a kereskedőtől függ, viszont ha a buza liszt alakjában hagyja el az országot,akkor meg a malom is közbelép. Már pedig hiába termel a gazda jó minőséget, ha a malmok azt esetleg nem jól őrlik ki. Ha tehát a minőség kontrolá&lásáréi van szó, akkor a gazda mellett számításba kell venni a kereskedőt és a lmot is, ;

/égül pedig az exportot is meg kell oldani, hogy a gazda által termelt jobb minőségű buza tényleg kivitelre is kerülhessen. Elvi ellensége a gazdasági élet korlátozásának, ezért nem hive a területi le zárolásnak, A standardirozás viszont csak a későbbi cél lehet. Egyelőre a márkázás bevezetése mutatkozik szinte sürgősen megoldandó kérdésnek, Beliczey Géza szintén a márkázás mellett foglalt állást, azonban a márkázást kerületenként véli keresztülviondőnek és amellett a vetőmag se le ct ál ás ára is gondot kivan fordítani, /folyt, köv./